Párbeszéd egyházakkal, vallási egyesületekkel vagy közösségekkel, világnézeti szervezetekkel
 

Napjaink sokszínű Európájában több különböző egyház, vallás és világnézeti szervezet vállal fontos szerepet a társadalomban. Az európai uniós intézmények elkötelezettek az ezen egyházakkal és világnézeti szervezetekkel folytatott nyílt párbeszéd iránt, az Európai Parlament pedig aktívan bevonja őket az uniós politikákba.

Háttér-információk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) Lisszaboni Szerződés által bevezetett 17. cikke első ízben szolgál jogalappal az uniós intézmények és az egyházak, vallási szervezetek, valamint filozófiai és világnézeti szervezetek közötti nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédhez. Kimondja, hogy:

  1. „Az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban.
  2. Az Unió ugyanígy tiszteletben tartja a világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását.
  3. Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.”

Míg e cikk első két bekezdése az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, illetve a hasonló státuszt élvező világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti különleges jogállását védi, a (3) bekezdés arra hívja fel az európai uniós intézményeket, hogy nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.

Az Európai Parlament a Szerződés rendelkezéseinek azáltal szerzett érvényt, hogy elnöke kijelölt egy, a 17. cikk szerinti párbeszéd lebonyolításáért felelős alelnököt. A 17. cikk szerinti párbeszédért jelenlegi felelős alelnök Othmar Karas.

Az Európai Parlament egyházakkal és világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszéde nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a Parlament közel maradjon a minket megválasztó polgárokhoz, a társadalmi koherencia és a demokratikus döntéshozatali folyamat érdekében. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Roberta Metsola, a Parlament elnöke első alelnöki minőségemben megbízott ennek a párbeszédnek a vezetésével. Ez már a második alkalom, hogy átveszem ezt a feladatot.
Ha az európai projekt választ akar adni az előttünk álló kihívásokra, továbbra is a valóság talaján kell állnia, közel a polgárokhoz és mindennapi életükhöz. Az egyházak, a vallási csoportok és a világnézeti szervezetek – teljes sokszínűségükben – sok polgárunk számára a mindennapi valóság jelentős részét képezik, 27 tagállamunk nagyvárosaiban, kisvárosaiban, falvaiban és vidékein élő közösségeink részét alkotják.
Az EU velük folytatott párbeszédét a Lisszaboni Szerződés 17. cikke határozza meg. Ez a párbeszéd egyértelműen jelzi, hogy az EU sokkal több, mint pusztán gazdasági szervezet: alapvetően az emberekről, emberi méltóságukról és a közjóról szól. Egy olyan világban, ahol minden politikai és társadalmi kérdés egyre összetettebbnek tűnik, valóban szem előtt kell tartanunk közös értékeinket.
E fókusz fenntartása érdekében elengedhetetlen a vallási és világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszéd. Ezért érzem úgy, hogy együtt nagy mértékben hozzá tudunk járulni az európai politikákról szóló értékalapú vitához, és ezt kötelességünk is megtenni.

Speech of Othmar Karas 
Picture of Othmar Karas