JELENTÉS a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-1.  A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(25a)  Az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához nyújtott támogatásnak lehetőség szerint a rövid ellátási láncon belüli termékek népszerűsítését kell szolgálnia.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-1a.  A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(127a)  A tej- és tejtermékágazatban kötött olyan írásbeli szerződésekben, amelyek egyes tagállamokban kötelezők lehetnek, vagy amelyeket a termelők, a termelői szervezeteket vagy termelői szervezetek társulásai bármilyen esetben kérhetnek, többek között meg kell meghatározni a szállításért fizetendő árat, amely ideális esetben fedezi a termelési költséget, és amelynek kiszámítása könnyen hozzáférhető és érthető termelési mutatók és piaci költségek – amelyeket a tagállamok objektív kritériumokkal összhangban határozhatnak meg –, valamint a termelésről és élelmiszerláncról készült tanulmányok alapján történhet.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-1b.  A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(139a)  Az írásbeli szerződésekben, amelyek egyes tagállamokban kötelezők lehetnek, vagy amelyeket a termelők, a termelői szervezeteket vagy termelői szervezetek társulásai bármilyen esetben kérhetnek, többek között meg kell meghatározni a szállításért fizetendő árat, amely ideális esetben fedezi a termelési költséget, és amelynek kiszámítása könnyen hozzáférhető és érthető termelési mutatók és piaci költségek – amelyeket a tagállamok objektív kritériumokkal összhangban határozhatnak meg –, valamint a termelésről és élelmiszerláncról készült tanulmányok alapján történhet.

Hatályos szöveg

Módosítás

-1c.  Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

1. cikk

„1. cikk

Hatály

Hatály

(1)  Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését.

(1)  Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését. Ez a rendelet meghatározza azokat a hatósági előírásokat, piaci átláthatóságra vonatkozó szabályokat és válságkezelési eszközöket, amelyek lehetővé teszik a hatóságok – különösen a Bizottság – számára, hogy gondoskodjanak a mezőgazdasági piacok felügyeletéről, irányításáról és szabályozásáról.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

a) gabonafélék, I. rész;

a) gabonafélék, I. rész;

b) rizs, II. rész;

b) rizs, II. rész;

c) cukor, III. rész;

c) cukor, cukorrépa és cukornád, III. rész;

d) szárított takarmány, IV. rész;

d) szárított takarmány, IV. rész;

e) vetőmagok, V. rész;

e) vetőmagok, V. rész;

f) komló, VI. rész;

f) komló, VI. rész;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;

h) len és kender, VIII. rész;

h) len és kender, VIII. rész;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;

k) banán, XI. rész;

k) banán, XI. rész;

l) bor, XII. rész;

l) bor, XII. rész;

m) élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;

m) élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;

n) dohány, XIV. rész;

n) dohány, XIV. rész;

o) marha- és borjúhús, XV. rész;

o) marha- és borjúhús, XV. rész;

p) tej és tejtermékek, XVI. rész;

p) tej és tejtermékek, XVI. rész;

q) sertéshús, XVII. rész;

q) sertéshús, XVII. rész;

r) juh- és kecskehús, XVIII. rész;

r) juh- és kecskehús, XVIII. rész;

s) tojás, XIX. rész;

s) tojás, XIX. rész;

t) baromfihús, XX. rész;

t) baromfihús, XX. rész;

u) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;

u) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;

v) méhészeti termékek, XXII. rész;

v) méhészeti termékek, XXII. rész;

w) selyemhernyó, XXIII. rész;

w) selyemhernyó, XXIII. rész;

x) egyéb termékek, XXIV. rész.

x) egyéb termékek, XXIV. rész. „

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-1d.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Egyedi célkitűzések

Az (EU) .../... rendelet [KAP-stratégiai terv] 5. és 6. cikkében meghatározott általános és egyedi célkitűzések alkalmazásának sérelme nélkül és az EUMSZ 39. cikkével összhangban az 1. cikkben említett mezőgazdasági termékek piacának közös szervezése hozzájárul az alábbi egyedi célkitűzések megvalósításához:

a) részvétel a mezőgazdasági piacok stabilizálásában és a mezőgazdasági piacok átláthatóságának fokozása;

b) az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc megfelelő működésének előmozdítása, valamint méltányos jövedelem biztosítása a mezőgazdasági termelők számára;

c) a termelők értékláncon belüli helyzetének javítása és a mezőgazdasági kínálat koncentrációjának előmozdítása;

d) a gazdasági körülmények javulásának elősegítése a mezőgazdasági termékek termelése és forgalmazása tekintetében, valamint az európai mezőgazdasági termelés minőségének erősítése.”

Hatályos szöveg

Módosítás

-1e.  A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

„2. cikk

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az 1306/2013/EU rendelet, valamint az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az (EU) […/…] rendelet [horizontális rendelet], valamint az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben szereplő ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy új fogalommeghatározások bevezetése nélkül a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben szereplő ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából azok piaci fejlemények fényében történő aktualizálása érdekében.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  A 6. cikket el kell hagyni;

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

3a.  A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

6. cikk

„6. cikk

Gazdasági évek

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

A gazdasági évek a következők:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. gabonaágazat;

i. gabonaágazat;

ii vetőmagágazat;

ii. vetőmagágazat;

iii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

iii. len- és kenderágazat;

iv. len- és kenderágazat;

iv. tej- és tejtermékágazat;

v. tej- és tejtermékágazat;

d) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

d) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

e) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat és az étkezési olajbogyó ágazata esetében;

f) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

f) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat és az olívaolaj ágazata esetében.”

Hatályos szöveg

Módosítás

3b.  A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

11. cikk

„11. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

Az állami intervencióra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;

a) közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;

b) hántolatlan rizs;

b) hántolatlan rizs;

c) a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;

c) a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;

d) jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

d) jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

e) jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

e) jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka;

ea) fehér cukor.

eb) a 0104 10 30 vagy 0204 KN-kód alá tartozó juhhús,

ec) a 0203 KN-kód alá tartozó sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva;

ed) a 0207 KN-kód alá tartozó baromfihús frissen, hűtve vagy fagyasztva.”

Hatályos szöveg

Módosítás

3c.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

12. cikk

„12. cikk

Állami intervenciós időszakok

Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra az alábbiak szerint van lehetőség:

Állami intervencióra a 11. cikkben felsorolt termékek tekintetében egész évben van lehetőség.”

a) a közönséges búza, a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig;

b) a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;

c) a marha- és borjúhús tekintetében egész évben;

d) a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől szeptember 30-ig.

Hatályos szöveg

Módosítás

3d.  A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

13. cikk

„13. cikk

Az állami intervenció megnyitása és lezárása

Az állami intervenció megnyitása és lezárása

(1)  A 12. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

(1)  A 12. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

a) meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

a) meg kell nyitni a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

b) a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

b) a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is),a fehér cukor, a juhhús, a sertéshús és a baromfihús tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

c) a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85%-át.

c) a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85%-át.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az állami intervenciónak a marha- és borjúhúságazat tekintetében való lezárására vonatkozóan, amennyiben a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az állami intervenciónak a marha- és borjúhúságazat tekintetében való lezárására vonatkozóan, amennyiben a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

3e.  A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

14. cikk

„14. cikk

Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján

Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján

A 13. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a 11. cikkben említett termékek felvásárlási árának megállapításáról szóló intézkedéseket, továbbá adott esetben – rögzített áron való felvásárlás esetén – a mennyiségi korlátozásokra vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

A 13. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a 11. cikkben említett termékek felvásárlási árának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.”

Hatályos szöveg

Módosítás

3f.  A 15. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1)  Az állami intervenciós ár:

„(1)  Az állami intervenciós ár az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.”

a) az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy

b) az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.

Hatályos szöveg

Módosítás

3g.  A 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2)  Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó intézkedéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

„(2)  Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3h.  A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)  Annak érdekében, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni az (1) és (3) bekezdésben meghatározottaknak, a tagállamok közlik a Bizottsággal az állami intervenciót igénybe vett vállalkozások, valamint az állami intervenciós készletek felvásárlóinak személyazonosságára vonatkozó információkat.

Hatályos szöveg

Módosítás

3i.  az 17. cikk első bekezdésének b) pontja a következőképpen módosul:

b) olívaolaj;

„b) olívaolaj és étkezési olajbogyó;”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3j.  A 17. cikk első bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ia) rizs.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az utolsó mondatot el kell hagyni;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

iii.  a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Hatályos szöveg

Módosítás

4a.  A 61. cikk helyébe a következő szöveg lép:

61. cikk

„61. cikk

Időtartam

Időtartam

Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől2030. december 31-ig alkalmazandó, és azt a Bizottság félidős felülvizsgálatnak veti alá, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat nyújtson be.

Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől 2050. december 31-ig alkalmazandó, és azt a Bizottság tízévente és első ízben 2023. január 1-jén felülvizsgálatnak veti alá, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat nyújtson be hatékonyságának javítása céljából.”

Hatályos szöveg

Módosítás

4b.  A 62. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(4)  Ez a fejezet nem alkalmazandó a kísérleti célokat szolgáló telepítésekre és újratelepítésekre, az oltványiskolákra, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.

„(4)  Ez a fejezet nem alkalmazandó a kísérleti célokat szolgáló telepítésekre és újratelepítésekre, az oltványiskolákra, a kizárólag szőlőlé előállítására szánt szőlőtermékek termesztését szolgáló területeken végzett telepítésekre és újratelepítésekre, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  a 63. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„(1)  A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel:

a)  a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve; vagy

b)  a területükön már szőlővel betelepített terület 1%-ának, a 2015. július 31-i adatokat figyelembe véve, valamint a területükön a termelők részére az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően megadott és e rendelet 68. cikke értelmében engedélyekre átváltható, 2016. január 1-jén rendelkezésre álló telepítési jogok által lefedett területnek.; ”

Hatályos szöveg

Módosítás

5a.  A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:

63. cikk

„63. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus

Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus

(1)  A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve.

(1)  A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel:

a) a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve; vagy

b) a területükön már szőlővel betelepített terület 1 %-ának, a 2015. július 31-i adatokat figyelembe véve, valamint a területükön a termelők részére az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően megadott és e rendelet 68. cikke értelmében engedélyekre átváltható, 2016. január 1-jén rendelkezésre álló telepítési jogok által lefedett területnek.

(2)  A tagállamok:

(2)  A tagállamok:

a) nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;

a) nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását.

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását; ezek az engedélyek az adott régiókban használandók.

(3)  A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0%-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:

(3)  A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0%-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:

a) annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;

a) annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;

b) annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát.

b) annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát;

ba) annak szándéka, hogy hozzájáruljanak a szóban forgó termékek fejlődéséhez, azok minőségének megőrzése mellett.

(3a)  A tagállamok meghozhatják a szükséges szabályozási intézkedéseket a (2) és (3) bekezdés szerinti korlátozó intézkedések gazdasági szereplők általi kijátszásának megelőzésére.

(4)  A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.

(4)  A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.

(4a)  A tagállamok az e cikkben rögzített határértékeket meghaladóan engedélyeket adhatnak ki a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzésére szánt szőlőültetvényekre.”

Hatályos szöveg

Módosítás

5b.  A 64. cikk helyébe a következő szöveg lép:

64. cikk

„64. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadása

Az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadása

(1)  Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.

(1)  Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.

A tagállamok e cikk alkalmazása során az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül alkalmazhatnak egyet vagy többet:

A tagállamok e cikk alkalmazása során az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül nemzeti vagy regionális szinten alkalmazhatnak egyet vagy többet:

a) a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;

a) a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;

b) a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;

b) a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;

c) a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;

c) a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;

ca) a kérelmező nem rendelkezhet az e rendelet 71. cikke szerinti engedély vagy az 1234/2007/EK rendelet 85a. és 85b. cikke szerinti telepítési jog nélkül telepített szőlővel;

ca) a kérelmező nem rendelkezhet az e rendelet 71. cikke szerinti engedély vagy az 1234/2007/EK rendelet 85a. és 85b. cikke szerinti telepítési jog nélkül telepített szőlővel;

d) kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.

d) kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.

(2)  Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok minden kérelmező közötti arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése során kérelmezőnként minimális és/vagy maximális területet lehet meghatározni, továbbá az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:

(2)  Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok minden kérelmező közötti arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése során kérelmezőnként minimális és/vagy maximális területet lehet meghatározni, továbbá az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:

a) olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);

a) olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);

b) olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez;

b) olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez vagy a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzéséhez;

c) területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;

c) területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;

d) hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;

d) hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;

e) a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;

e) a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;

f) azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség mezőgazdasági üzemi és regionális szintű növeléséhez;

f) azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági üzem versenyképességének regionális, nemzeti és nemzetközi szintű növeléséhez;

g) a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;

g) a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;

h) a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.

h) a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.

(2a)  Ha a tagállam úgy dönt, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok közül egyet vagy többet alkalmaz, kiegészítheti azt, illetve azokat azzal a további feltétellel, hogy a kérelmező természetes személy a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves.

(2a)  Ha a tagállam úgy dönt, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok közül egyet vagy többet alkalmaz, kiegészítheti azt, illetve azokat azzal a további feltétellel, hogy a kérelmező természetes személy a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves.

(2b)  A tagállamok meghozhatják a szükséges szabályozási intézkedéseket az (1), (2) és (2a) bekezdés szerint általuk alkalmazott korlátozó jellegű kritériumok gazdasági szereplők általi kijátszásának megelőzésére.

(3)  A tagállamok közzéteszik az (1), (2) és (2a) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3)  A tagállamok közzéteszik az (1), (2) és (2a) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3a)  A 63. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti, regionális szintű korlátozás fennállása esetén ezen a szinten a 64. cikkel összhangban álló elsőbbségi és jogosultsági kritériumok alkalmazhatók.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5c.  A 65. cikk az (1) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

A 63. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállam hivatalos előzetes eljárást vezet be, amely lehetővé teszi számára, hogy figyelembe vegye az említett tagállam jogszabályaival összhangban regionális szinten elismert, reprezentatív szakmai szervezetek véleményét.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5d.  A 69. cikk a következő ponttal egészül ki:

ea) a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzéséhez kapcsolódó kritériumok.

Hatályos szöveg

Módosítás

5e.  A 73. cikk helyébe a következő szöveg lép:

73. cikk

„73. cikk

Hatály

Hatály

A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat.

A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme, valamint az uniós termelők és a harmadik országok termelői közötti tisztességes verseny biztosítása céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat.”

Hatályos szöveg

Módosítás

5f.  A 75. cikk helyébe a következő szöveg lép:

75. cikk

„75. cikk

Az előírások megállapítása és tartalma

Az előírások megállapítása és tartalma

(1)  A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:

(1)  A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:

a) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

a) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b) zöldség és gyümölcs;

b) zöldség és gyümölcs;

c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;

c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;

d) banán;

d) banán;

e) élő növény;

e) élő növény;

f) tojás;

f) tojás;

g) baromfihús;

g) baromfihús;

h) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;

h) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;

i) komló.

i) komló;

ia) rizs;

ib) tej- és tejtermékek;

ic) méz és méhészeti termékek;

id) marha- és borjúhús;

ie) juhhús;

if) sertéshús.

(2)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(2)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(3)  Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet¹⁰ 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározandó alábbi kérdések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:

(3)  Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet¹⁰ 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározandó alábbi kérdések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:

a) a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;

a) a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;

b) osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

b) osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

c) a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

c) a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

d) kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92–123. cikk sérelme nélkül;

d) kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92–123. cikk sérelme nélkül;

e) olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;

e) olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;

f) a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

f) a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

g) a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat is –, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;

g) a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat, a takarmányozási gyakorlatokat is –, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;

h) must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

h) must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

i) a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;

i) a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;

j) a termelés helye és a származási hely, a baromfihús és a kenhető zsírok kivételével;

j) melés helye és a származási hely;

k) egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

k) egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

l) egyedi felhasználás;

l) egyedi felhasználás;

m) az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek

m) az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek

ma) állatjólét.

(4)  Az (1) bekezdés mellett forgalmazási előírások a borágazatra is alkalmazhatók. A (3) bekezdés f), g), h), k) és m) pontját a borágazatra alkalmazni kell.

(4)  Az (1) bekezdés mellett forgalmazási előírások a borágazatra is alkalmazhatók. A (3) bekezdés f), g), h), k) és m) pontját a borágazatra alkalmazni kell.

(5)  Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a 84–88. cikk és IX. melléklet sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:

(5)  Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a 84–88. cikk és IX. melléklet sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:

a) az érintett termék sajátosságai;

a) az érintett termék sajátosságai;

b) a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;

b) a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;

c) a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;

c) a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;

d) a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;

d) a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;

e) az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;

e) az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;

f) annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.

f) annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.

(6)  A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket – ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is –, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.

(6)  A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket – ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is –, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.

_________________

_________________

¹⁰Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

¹⁰Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).”

Hatályos szöveg

Módosítás

5g.  A 78. cikk helyébe a következő szöveg lép:

78. cikk

„78. cikk

Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések

Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések

(1)  Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – a VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:

(1)  Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – a VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:

a) marha- és borjúhús;

a) marha- és borjúhús;

aa) juh- és bárányhús;

b) bor;

b) bor;

c) emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

c) emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

d) baromfihús;

d) baromfihús;

e) tojás;

e) tojás;

f) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok; valamint

f) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok; valamint

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó.

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó.

(2)  A VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.

(2)  A VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására és népszerűsítésére használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek. A VII. melléklet előírhatja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén ezek a megjelölések vagy kereskedelmi megnevezések forgalmazásuk vagy népszerűsítésük során oltalomban részesülnek a jogellenes kereskedelmi használattal, a visszaéléssel, az utánzással vagy a jogellenes utalásokkal szemben.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.

(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VII. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.

(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VII. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.

(5)  A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a szükséges szabályokat.

(5)  A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a szükséges szabályokat.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5h.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

79a. cikk

Az olívaolaj más növényi olajokkal való keverése

(1)  Az olívaolaj más növényi olajokkal való keverése tilos.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésének eleget nem tevő gazdasági szereplőkkel szembeni szankciók megállapítása céljából történő kiegészítésére vonatkozóan.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5i.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

79b. cikk

Az olajbogyó- és olívaolaj-ágazatra vonatkozó forgalmazási szabályok

Az olajbogyó- és olívaolaj-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az étkezési olajbogyóra és az olívaolajra alkalmazandó forgalmazási szabályok harmonizálása céljából történő kiegészítésére vonatkozóan.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  A 81. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„(2)  A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a)  az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera vagy a Vitis Labrusca fajhoz tartozik; vagy

b)  az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera, Vitis Labrusca faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.; ”

Hatályos szöveg

Módosítás

6a.  A 81. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2)  A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

„(2)  A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön borkészítés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

A tagállamok az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a) az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

a) az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b) az érintett szőlőfajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

b) az érintett szőlőfajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

A második albekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a Vitis Labrusca vagy a második albekezdés b) pontjában említett fajták meglévő történelmi szőlőterületeken történő újratelepítését mindaddig, amíg a meglévő beültetett terület nem növekszik.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik;

a)  a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása vagy fenntartása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik;

Hatályos szöveg

Módosítás

8a.  A 92. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

(1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

(1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok kizárólag a VII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „eredetmegjelölés”: a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használt megnevezés:

a)  „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és adott esetben emberi tényezőknek köszönhetők;

i.  amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

va.  amely nem tartozik a VII. melléklet II. részének 18. és 19. pontja szerinti „részlegesen alkoholmentesített” vagy „alkoholmentesített” kategóriába.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10.  A 94. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„A megnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket:”

Hatályos szöveg

Módosítás

10a.  A 94. cikk helyébe a következő szöveg lép:

94. cikk

„94. cikk

Oltalom iránti kérelem

Oltalom iránti kérelem

(1)  Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt:

(1)  A megnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket:

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

b) a kérelmező neve és címe;

b) a kérelmező neve és címe;

c) a (2) bekezdésben említett termékleírás; valamint

c) a (2) bekezdésben említett termékleírás; valamint

d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2)  A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

(2)  A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

b) a bor vagy borok leírása:

b) a bor vagy borok leírása:

i. az eredetmegjelölés tekintetében a főbb analitikai és érzékszervi jellemzők;

i. az eredetmegjelölés tekintetében a főbb analitikai és érzékszervi jellemzők;

ii. a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

ii. a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c) adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

c) adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d) az érintett földrajzi terület körülhatárolása;

d) az érintett földrajzi terület körülhatárolása;

e) a hektáronkénti maximális hozamok;

e) a hektáronkénti maximális hozamok;

f) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor vagy borok készülnek;

f) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor vagy borok készülnek;

g) a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

g) a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok:

i. az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett földrajzi környezet közötti kapcsolat; a szóban forgó földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj- és tájgazdálkodásnak, a termesztési gyakorlatoknak vagy egyéb olyan releváns emberi hozzájárulásnak az ismertetésére korlátozódhatnak, amelynek célja a 93. cikk (1) bekezdésében említett földrajzi környezet természeti tényezőinek a megőrzése;

ii. az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a 93. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi eredet közötti kapcsolat;

h) az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;

h) az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;

i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

(3)  Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(3)  Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10a.  Az 96. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

Az oltalom iránti kérelemnek az első albekezdéssel összhangban a Bizottság részére történő továbbításakor a tagállam nyilatkozatot mellékel a kérelemhez, amelyben kijelenti, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az oltalomra vonatkozóan e szakaszban előírt feltételeknek, továbbá igazolja, hogy a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum a termékleírás valósághű összefoglalását képezi.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti eljárás keretében benyújtott minden elfogadható felszólalásról.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktust fogad el a 97. cikk (2) bekezdésében említett kérelem vizsgálatának felfüggesztése céljából, amíg a nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv meghozza határozatát az oltalom iránti kérelemmel szembeni keresettel kapcsolatban, amely esetében a tagállam az előzetes nemzeti eljárás keretében korábban úgy ítélte meg, hogy az (5) bekezdésnek megfelelően teljesíti az előírt követelményeket.

törölve

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság megvizsgálja a 94. cikk és a 96. cikk (5) bekezdése alapján részére továbbított oltalom iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott előzetes nemzeti eljárás eredményeit.

A Bizottság megvizsgálja a 94. cikk és a 96. cikk (5) bekezdése alapján részére továbbított oltalom iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott előzetes nemzeti eljárás eredményeit. Ez a vizsgálat különösen a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumra összpontosít.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14.  A 103. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

törölve

„(4)  A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra, valamint az Unióban elektronikus kereskedelmi eszközök útján forgalomba hozott árukra is alkalmazandó.; ”

Hatályos szöveg

Módosítás

14a.  A 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

103. cikk

„103. cikk

Oltalom

Oltalom

(1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.

(1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.

(2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

(2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a) az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

a) az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i. olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagy

i. olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagy

ii. amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

ii. amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével, illetve gyengíti vagy csorbítja azt, beleértve azokat az eseteket is, ha bejegyzett elnevezést használnak összetevőként;

b) az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

b) az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, ideértve azokat az eseteket is, amikor e bejegyzett elnevezéseket összetevőként használják fel;

c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

da) egy domainnév minden olyan rosszhiszemű feltüntetése, amely valamely oltalom alatt álló elnevezéshez hasonló vagy azzal teljes egészében vagy részben összetéveszthető.

(3)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 101. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.

(3)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 101. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.

(3a)  A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra, valamint az Unióban elektronikus kereskedelmi eszközök útján forgalomba hozott árukra is alkalmazandó.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14b.  A 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:

105. cikk

„105. cikk

A termékleírás módosítása

A termékleírás módosítása

A 95. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 94. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határainak újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(1)  A 95. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 94. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határainak újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(1a)  A termékleírások módosításai fontosságuk szerint két kategóriába sorolandók: uniós szintű kifogásolási eljárást igénylő módosítások (a továbbiakban: uniós módosítások), illetve tagállami vagy harmadik országbeli szinten kezelendő módosítások (a továbbiakban: standard módosítások).

A módosítás uniós módosításnak minősül, amennyiben:

a) az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezésének megváltozását vonja magával;

b) a szőlőből készült termékek VII. melléklet II. részében említett valamely kategóriájának megváltoztatását, törlését vagy új kategória hozzáadását vonja magával;

c) potenciálisan érvénytelenítheti a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot;

d) további korlátozásokat von magával a termék forgalmazásának tekintetében.

A harmadik országok vagy harmadik országbeli termelők által benyújtott uniós módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arról, hogy a kérelmezett módosítás megfelel az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan az említett harmadik országokban hatályos jogszabályoknak.

Minden egyéb módosítás standard módosításnak minősül.

(1b)  Az átmeneti módosítás a termékleírásnak a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetéséből fakadó vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákhoz vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokhoz kapcsolódó átmeneti megváltoztatására irányuló standard módosításnak minősül.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

105a. cikk

Uniós szintű módosítások

(1)  A termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásakor a 94. és 96–99. cikkben megállapított eljárást kell értelemszerűen követni. A termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelmek abban az esetben minősülnek elfogadhatónak, ha azokat a 105. cikkel összhangban nyújtják be, és azok hiánytalanok, kimerítőek, és megfelelően kitöltöttek. A termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelem Bizottság általi jóváhagyása csak magában a kérelemben ismertetett módosításokra vonatkozik.

(2)  Ha a Bizottság a 97. cikk (2) bekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a 97. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az uniós módosítás iránti kérelmet. A módosítás jóváhagyásáról szóló végleges határozatot a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni, kivéve, ha elfogadható kifogást nyújtottak be azzal szemben, vagy ha a módosítási kérelem elutasításra kerül; ez utóbbi esetben a 99. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3)  Ha a kérelem elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatóságait, illetve a harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elfogadhatatlanság indokairól.

(4)  Az uniós módosítások jóváhagyására irányuló kérelmek kizárólag uniós módosításokat tartalmazhatnak. Amennyiben az uniós módosítások iránti kérelem standard vagy átmeneti módosításokat is tartalmaz, az uniós módosításokra vonatkozó eljárás csak az uniós módosításokra alkalmazandó. A standard vagy átmeneti módosítások nem tekintendők benyújtottnak.

(5)  A módosítási kérelem vizsgálata során a Bizottság az előterjesztett módosításokra összpontosít.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14d.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

105b. cikk

Standard módosítások

(1)  A standard módosításokat azok a tagállamok hagyják jóvá és teszik közzé, amelyekhez az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi területe kapcsolódik.

A termékleírás standard módosításának jóváhagyására irányuló kérelmeket azon tagállam hatóságaihoz kell benyújtani, amelyhez az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi területe kapcsolódik. A kérelmezőknek meg kell felelniük a 95. cikkben megállapított feltételeknek. Amennyiben a termékleírás standard módosításának jóváhagyása iránti kérelmet nem az a kérelmező nyújtotta be, amely a termékleírásban hivatkozott név vagy nevek oltalma iránti kérelmet benyújtotta, a tagállam – ha az eredeti kérelmező még létezik – az eredeti kérelmező számára lehetőséget biztosít, hogy a kérelemhez megjegyzéseket fűzzön.

A standard módosítás iránti kérelemnek ismertetnie kell a standard módosításokat, össze kell foglalnia a módosítások szükségességének indokait és bizonyítania kell, hogy a javasolt módosítások a 105. cikk értelmében vett standard módosításoknak minősülnek.

(2)  Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy teljesülnek a követelmények, jóváhagyhatja és közzéteheti a standard módosítást. A jóváhagyó határozatnak tartalmaznia kell az egységes szerkezetbe foglalt módosított egységes dokumentumot és adott esetben az egységes szerkezetbe foglalt módosított termékleírást.

A standard módosítás a tagállamban a közzétételének időpontjától alkalmazandó. A tagállam a standard módosításról legkésőbb a nemzeti jóváhagyó határozat közzétételét követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot.

(3)  A harmadik országokból származó, szőlőből készült termékekre vonatkozó standard módosításokat jóváhagyó határozatokat az érintett harmadik országban hatályos rendszerrel összhangban kell meghozni, és azokról az egyéni termelő vagy a jogos érdekkel rendelkező termelői csoport küld értesítést a Bizottságnak vagy közvetlenül, vagy pedig az adott harmadik ország hatóságain keresztül, legkésőbb egy hónappal a közzétételüket követően.

(4)  Amennyiben a földrajzi terület egynél több tagállamra terjed ki, az érintett tagállamoknak a földrajzi terület saját területükhöz tartozó részére vonatkozóan külön-külön kell kezdeményezniük a standard módosításokra vonatkozó eljárást. A standard módosítás az utolsó nemzeti jóváhagyó határozat alkalmazandóvá válását követően alkalmazandó. A standard módosítást utolsóként jóváhagyó tagállam legkésőbb a standard módosítást jóváhagyó határozatának közzétételét követő egy hónapon belül megküldi azt a Bizottságnak.

Ha egy vagy több érintett tagállam nem fogadja el az első albekezdésben említett nemzeti jóváhagyó határozatot, bármelyik érintett tagállam benyújthat kérelmet az uniós módosításokra vonatkozó eljárás keretében. Ez a szabály értelemszerűen alkalmazandó abban az esetben is, ha egy vagy több érintett ország harmadik ország.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14e.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

105c. cikk

Átmeneti módosítások

(1)  Az átmeneti módosításokat azok a tagállamok hagyják jóvá és teszik közzé, amelyekhez az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi területe kapcsolódik. A tagállam az átmeneti módosításról és az azt alátámasztó indokokról legkésőbb a nemzeti jóváhagyó határozat közzétételét követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot. Az átmeneti módosítás a tagállamban a közzétételének időpontjától alkalmazandó.

(2)  Amennyiben a földrajzi terület egynél több tagállamra terjed ki, az átmeneti módosításokra vonatkozó eljárás külön-külön alkalmazandó az érintett tagállamokban a földrajzi terület saját területükhöz tartozó részére vonatkozóan. Az átmeneti módosítás csak az utolsó nemzeti jóváhagyó határozat alkalmazandóvá válását követően alkalmazandó. Az átmeneti módosítást utolsóként jóváhagyó tagállam a módosításról legkésőbb a nemzeti jóváhagyó határozat közzétételét követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot. Ez a szabály értelemszerűen alkalmazandó abban az esetben is, ha egy vagy több érintett ország harmadik ország.

(3)  A harmadik országokból származó, szőlőből készült termékeket érintő átmeneti módosításokról az azokat alátámasztó indokokkal együtt az egyéni termelő vagy a jogos érdekkel rendelkező termelői csoport értesítést küld a Bizottságnak vagy közvetlenül, vagy pedig az adott harmadik ország hatóságain keresztül, legkésőbb egy hónappal a jóváhagyásuk időpontját követően.

(4)  A Bizottság az ilyen módosításokat a tagállam, harmadik ország vagy harmadik országbeli egyéni termelő vagy termelői csoport értesítése kézhezvételének időpontjától számított három hónapon belül közzéteszi. Az átmeneti módosítás a Bizottság által történő közzétételének időpontjától fogva alkalmazandó az Unió területén.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15.  A 106. cikk helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„106. cikk

Törlés

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll:

a)  a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított;

b)  legalább hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést viselő terméket;

c)  a 95. cikkben előírt feltételeknek megfelelő kérelmező kijelenti, hogy a továbbiakban nem igényli az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának fenntartását.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ”

Hatályos szöveg

Módosítás

15a.  A 106. cikk helyébe a következő szöveg lép:

106. cikk

„106. cikk

Törlés

Törlés

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)  A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll:

a) a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított;

b) legalább hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést viselő terméket;

c) a 95. cikkben előírt feltételeknek megfelelő kérelmező kijelenti, hogy a továbbiakban nem igényli az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának fenntartását. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1a)  Amennyiben a Bizottság elfogadhatatlannak ítéli a törlési kérelmet, tájékoztatja a tagállam vagy harmadik ország hatóságát, illetve a kérelmet benyújtó természetes vagy jogi személyt az elfogadhatatlanság megállapítását megalapozó okokról.

(1b)  A törlésre vonatkozó, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha bizonyítja, hogy valamely érdekelt fél használja a kereskedelemben a bejegyzett elnevezést. „

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

106a. cikk

Ideiglenes címkézés és kiszerelés

Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelemnek a Bizottság részére történő továbbítását követően a termelők feltüntethetik az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a címkén és a kiszerelésen, illetve az uniós joggal és különösen az 1169/2011/EU rendelettel összhangban nemzeti logókat és jelzéseket használhatnak.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést jelölő uniós szimbólumok, az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” uniós jelölések, illetve az „OEM” vagy „OFJ” uniós rövidítések csak az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmáról rendelkező határozat kihirdetését követően tüntethetők fel a címkén.

A kérelem elutasítása esetén az első albekezdésnek megfelelően címkézett, szőlőből készült termékek a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„107a. cikk

Termékleírás alkalmazása borpárlatokat előállító területekre

A tagállamok olyan területekre is alkalmazhatják a 94. cikk (2) bekezdése szerinti termékleírást, amelyeken a 110/2008/EK rendelet III. mellékletének megfelelően nyilvántartásba vett földrajzi jelzésekkel ellátott borpárlatok készítésére alkalmas bort termelnek.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Unión belül a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, valamint kiszerelése közben vagy után a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság, vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti, az említett rendelet II. címének III. fejezetében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több felhatalmazással rendelkező szervezet biztosítja.

(3)  Az Unión belül a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, valamint kiszerelése közben vagy után a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság, vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti, az említett rendelet II. címének III. fejezetében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több felhatalmazással rendelkező szervezet biztosítja, többek között abban a tagállamban is, ahol a bort előállítják.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a)  A (3) bekezdésben említett ellenőrzések adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekből állnak. Az ellenőrzések csak akkor korlátozódhatnak adminisztratív ellenőrzésekre, ha biztonságosak, és lehetővé teszik a termékleírásokban meghatározott követelmények és feltételek maradéktalan teljesítésének biztosítását.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3b)  A termékleírás betartásának ellenőrzése érdekében az illetékes hatóságok vagy a (3) bekezdésben említett ellenőrző szervek ellenőrizhetik a más tagállamban letelepedett gazdasági szereplőket, amennyiben azok közreműködnek a területükön bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termék kiszerelésében. Tekintettel a korábbi ellenőrzések eredményei alapján a gazdasági szereplők és termékeik által kiérdemelt bizalomra, a (3) bekezdésben említett ellenőrző szervek a termékleírás előre meghatározott és az említett gazdasági szereplők tudomására hozott főbb ellenőrizendő pontjaira irányíthatják tevékenységeiket.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

18.  A 119. cikk a következőképpen módosul:

törölve

a)   az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15., 16., 18. és 19. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia: ”;

b)   a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)  A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, ne kerüljenek piaci forgalomba, illetve amennyiben már forgalomba kerültek, kivonják őket a forgalomból.”

Hatályos szöveg

Módosítás

18a.  A 119. cikk helyébe a következő szöveg lép:

119. cikk

„119. cikk

Kötelező adatok

Kötelező adatok

(1) Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

(1) Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15., 16., 18. és 19. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i. az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és valamint

i. az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;

az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;

c) a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

c) a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d) a származás feltüntetése;

d) a származás feltüntetése;

e) a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

e) a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f) importbor esetében az importőr feltüntetése; valamint

f) importbor esetében az importőr feltüntetése;

g) pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

g) pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

ga) a tápértékjelölés, amelynek tartalma csupán az energiatartalomra is korlátozódhat; valamint

gb) az összetevők listája.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:

a) amennyiben a címkén szerepel egy, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés a 94. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;

a) amennyiben a címkén szerepel egy, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés a 94. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;

b) a Bizottság által a 227. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

b) a Bizottság által a 227. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(3a)  Az (1) bekezdés ga) pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az energiatartalmat

a) számokkal és szavakkal, illetve jelekkel, és különösen az energia jelével (E) kell kifejezni;

b) az 1169/2011/EU rendelet XIV. mellékletében felsorolt átszámítási együttható alkalmazásával kell kiszámítani;

c) az alábbiak alapján meghatározott, kcal-ban megadott átlagértékek formájában kell kifejezni:

i. a bortermelő által végzett vizsgálatok; vagy

általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások, amelyek jellegzetes és karakterisztikus borok átlagértékein alapulnak.

d) 100 ml-re vetítve kell megadni. Ezenkívül a fogyasztók számára könnyen felismerhető fogyasztási egységenként is meg lehet adni, feltéve, hogy a fogyasztási egység számszerűsített formáját, valamint az egy csomagban található fogyasztási egységek számát a jelölésen feltüntetik.

(3b)  Az (1) bekezdés gb) pontjától eltérve az összetevők listája a palackra vagy bármilyen más típusú tárolóedényre ragasztott címkén való feltüntetéstől eltérő módon is közölhető, feltéve, hogy a címkén egyértelműen és közvetlenül feltüntetik az elérhetőséget. Az összetevők felsorolása nem tüntethető fel a kereskedelmi vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt.

(3c)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, ne kerüljenek piaci forgalomba, illetve amennyiben már forgalomba kerültek, kivonják őket a forgalomból.

(3d)  Azok a gazdasági szereplők, akik az e rendelet hatálybalépését megelőző valamely gazdasági évtől kezdve önkéntes alapon tájékoztatni kívánják a fogyasztókat a borászati termékek kalóriatartalmáról.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

19a.  A szöveg a következő ponttal egészül ki:

fa) a szőlő genetikai erőforrásainak megőrzésére vonatkozó kifejezések;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

20.  A 122. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

törölve

a)  a b) pont ii. alpontját el kell hagyni;

b)  a c) pont a következő iii. alponttal egészül ki:

„iii.  az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek.; ”

c)  a d) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.  bizonyos palackformák és záróelemek használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke; ”

Hatályos szöveg

Módosítás

20a.  A 122. cikk helyébe a következő szöveg lép:

122. cikk

„122. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)  A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:

(1)  A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:

a) az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;

a) az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;

b) a kötelező adatok, és ezen belül:

b) a kötelező adatok, és ezen belül:

i. a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

i. a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii. az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv. olyan rendelkezések, amelyek a 119 cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően; valamint

iv. olyan rendelkezések, amelyek a 119 cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően;

v. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;

v. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések; valamint

va. a 119. cikk (1) bekezdésének ga) pontjára vonatkozó rendelkezések;

c) választható adatok, és ezen belül:

c) választható adatok, és ezen belül:

i. a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

i. a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

ii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iia. egy adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

d) a kiszerelés, és ezen belül:

d) a kiszerelés, és ezen belül:

i. bizonyos palackformák használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;

i. bizonyos palackformák és záróelemek használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;

ii. a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;

ii. a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

iv. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

A Bizottság a b) pont va. alpontjában említett felhatalmazáson alapuló aktusokat ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja] után legkésőbb 18 hónappal elfogadja.

(2)  A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.

(2)  A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.

(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.

(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.

(4)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakasztól való – a kivitelre szánt termékeket érintő – eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi.

(4)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakasztól való – a kivitelre szánt termékeket érintő – eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi.”

Hatályos szöveg

Módosítás

ba)  A 125. cikk címének helyébe a következő cím lép:

A cukorágazatban létrejött megállapodások

„A cukorrépa- és cukornád-ágazatban létrejött megállapodások”

Hatályos szöveg

Módosítás

bb)  a 126. cikk címének helyébe a következő cím lép:

Árak bejelentése a cukorpiacon

„Árak bejelentése a piacokon”

Hatályos szöveg

Módosítás

bc)  A 126. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a cukorpiaci árak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az első albekezdésben említett rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén egyrészt a cukorrépa- és a nádcukorpiac, másrészt a cukor- és az etanolpiac árainak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a piaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az első albekezdésben említett rendszer alapját a cukrot vagy etanolt gyártó vállalkozások vagy a cukor- vagy etanolkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

22a.  A 148. cikk helyébe a következő szöveg lép:

148. cikk

„148. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződéses ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak meg kell felelnie a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

(1)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződéses ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak meg kell felelnie a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi.

E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(1a)  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megkövetelheti, hogy a nyers tej valamely nyerstej-feldolgozó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, és/vagy az első felvásárlók – az e. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel – szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.

(1a)  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megkövetelheti, hogy a nyers tej valamely nyerstej-feldolgozó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, és/vagy az első felvásárlók – az e. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel – szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.

Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.

Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.

(2)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:

(2)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:

a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

b) írásban kell rögzíteni; és

b) írásban kell rögzíteni; és

c) oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:

c) oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:

i. a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

i. a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

— állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

— állandó és a szerződésben rögzített és/vagy

— kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele,

— kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző, könnyen hozzáférhető és érthető, objektív termelési és piaci költségmutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele.

E célból azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntöttek, objektív kritériumok és a termelésre és az élelmiszerláncra vonatkozó vizsgálatok alapján meghatározhatják az említett mutatókat annak érdekében, hogy bármikor megállapíthassák azokat,

ii. a szállítható és/vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és e szállítások ütemezését,

ii. a szállítható vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és e szállítások ütemezését. A havi szerződésszegésekabálysértések tekintetében nem lehet szankciókat tartalmazó záradékokat meghatározni,

iii. a szerződés időtartamát, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradékot,

iii. a szerződés időtartamát, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradékot,

iv. a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,

iv. a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,

v. a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

v. a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

(3)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a nyers tejet szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.

(3)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a nyers tejet szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak.

(4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak.

Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:

Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:

a) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, akkor előírhatja:

a) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, akkor előírhatja:

i. a feleknek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy egy meghatározott szállítandó mennyiség és az e szállításért fizetendő ár közötti összefüggésről megállapodjanak;

i. a feleknek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy egy meghatározott szállítandó mennyiség és az e szállításért fizetendő ár közötti összefüggésről megállapodjanak;

ii. azt a minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

ii. azt a minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

b) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

b) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5)  Azon tagállamok, amelyek az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazzák, kötelesek értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(5)  Azon tagállamok, amelyek az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazzák, kötelesek értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

22b.  A 149. cikk helyébe a következő szöveg lép:

149. cikk

„149. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1)  A 161. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(1)  A 161. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2)  A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

(2)  A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében valamennyi alábbi feltétel teljesül:

c) feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében valamennyi alábbi feltétel teljesül:

i. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5 %-át;

i. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 4,5 %-át;

ii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

ii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

iii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át;

iii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át;

d) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;

d) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;

e) feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; valamint

e) feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; valamint

f) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

f) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

(3)  A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45%-át.

(3)  A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45%-át.

(4)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(4)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(5)  A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(5)  A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(6)  A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

(6)  A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

(7)  E cikk alkalmazásában:

(7)  E cikk alkalmazásában:

a) „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK tanácsi rendelet22 5. cikkében említett hatóság²²;

a) „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK tanácsi rendelet22 5. cikkében említett hatóság²²;

b) „kis- és középvállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.

b) „kis- és középvállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.

(8)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.

(8)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.

__________________

__________________

²²A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

²²A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).”

Hatályos szöveg

Módosítás

22c.  A 150. cikk helyébe a következő szöveg lép:

150. cikk

„150. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása

(1)  A 152. cikk (3) bekezdése értelmében elismert termelői szervezet, a 157. cikk (3) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának a szabályozására.

(1)  A 152. cikk (1) bekezdése vagy a 161. cikk (1) bekezdése értelmében elismert termelői szervezet, a 157. cikk (1) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának a szabályozására.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az e cikk (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az e cikk (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada vagy képviselőik között kell létrejönnie.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4)  Az (1) bekezdésben említett szabályok:

(4)  Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a) csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;

a) csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b) csak az érintett termékre érvényesek;

b) csak az érintett termékre érvényesek;

c) legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

c) legfeljebb öt évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d) nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

d) nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e) nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő forgalmazása utáni ügyletekre;

e) nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő forgalmazása utáni ügyletekre;

f) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

f) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g) nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

g) nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i) hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy a termék fejlesztéséhez;

i) hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy a termék fejlesztéséhez;

j) a 149. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

j) a 149. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

(5)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam egy hivatalos kiadványában.

(5)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam egy hivatalos kiadványában.

(6)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(6)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(7)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(8)  A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(8)  A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

22d.  A 151. cikk helyébe a következő szöveg lép:

151. cikk

„151. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét.

2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét és a fizetett átlagárat. Különbséget kell tenni az ökológiai és nem ökológiai termékek között. Ha az első felvásárló szövetkezet, akkor az átlagárat az e rendelet 6. cikke c) pontjának v. alpontjában említett gazdasági év végén kell közölni.

Az átlagárra vonatkozó információkat bizalmas adatnak kell tekinteni, és az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az egyes gazdasági szereplők konkrét átlagárai vagy neve ne kerüljenek nyilvánosságra.

E cikk és a 148. cikk alkalmazásában az „első felvásárló” olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

E cikk és a 148. cikk alkalmazásában az „első felvásárló” olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

a) begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;

a) begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;

b) egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

b) egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről és átlagárról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

22e.  A 152. cikk helyébe a következő szöveg lép:

152. cikk

„152. cikk

Termelői szervezetek

Termelői szervezetek

(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a) az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;

a) az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;

b) melők kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:

b) melők kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:

i. közös feldolgozás;

i. közös feldolgozás;

ii. közös forgalmazás, ideértve a közös értékesítési platformokat vagy közös szállítást is;

ii. közös forgalmazás, ideértve a közös értékesítési platformokat vagy közös szállítást is;

iii. közös csomagolás, címkézés vagy promóció;

iii. közös csomagolás, címkézés vagy promóció;

iv. a minőség-ellenőrzés közös szervezése;

iv. a minőség-ellenőrzés közös szervezése;

v. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

v. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

vi. a termeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;

vi. a termeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;