JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Belarusszal való kapcsolatokra vonatkozó ajánlásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE

az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Belarusszal való kapcsolatokra vonatkozó ajánlásáról

(2020/2081(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3. és 8. cikkére és V. címére, különösen annak 21., 22., 36. és 37. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

– tekintettel a Tanács Belaruszról szóló, 2016. február 15-i következtetéseire,

– tekintettel a keleti partnerségnek az Unió és hat kelet-európai partnere – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – közös erőfeszítéseként Prágában, 2009. május 7-én történt létrehozására,

– tekintettel a keleti partnerség 2009. évi prágai, 2011. évi varsói, 2013. évi vilniusi, 2015. évi rigai és 2017. évi brüsszeli csúcstalálkozóján tett együttes nyilatkozatokra, valamint a keleti partnerség vezetőinek 2020. évi videokonferenciájára,

– tekintettel az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodásra, amely 2020. július 1-jén lépett hatályba1,

– tekintettel az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra2, amely 2020. július 1-jén lépett hatályba,

– tekintettel az EU és Belarusz közötti kétoldalú emberi jogi párbeszéd 2019. június 18-án, Brüsszelben tartott 6. fordulójára,

– tekintettel Josep Borrell főképviselő/alelnök, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos 2020. augusztus 10-i együttes nyilatkozatára, valamint a főképviselőnek az Európai Unió nevében, a Belaruszban 2020. augusztus 11-én megtartott elnökválasztásokról tett nyilatkozatára,

– tekintettel az EKSZ szóvivőjének a legutóbbi belaruszi fejleményekről szóló, 2020. június 19-i nyilatkozatára és Josep Borrell főképviselő/alelnöknek a belarusz választásokkal kapcsolatos, 2020. július 14-i, 2020. augusztus 7-i és 2020. augusztus 17-i nyilatkozatára,

– tekintettel az EKSZ szóvivőjének a halálbüntetés Belaruszban történő alkalmazásáról szóló nyilatkozataira, nevezetesen a 2019. július 30-i, 2019. október 28-i, 2019. december 20-i, 2020. január 11-i és 2020. március 7-i nyilatkozatokra,

– tekintettel a 2020. júniusi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a keleti partnerségre vonatkozó ajánlására,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a belarusz emberi jogi helyzetről szóló, 2020. július 10-i jelentésére,

– tekintettel a belarusz helyzetről szóló ENSZ-nyilatkozatokra, különös tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2020. augusztus 12-i nyilatkozatára, az emberi jogokkal foglalkozó különleges ENSZ-előadók 2020. augusztus 13-i nyilatkozatára és az ENSZ emberi jogi főbiztosa szóvivőjének 2020. augusztus 21-i nyilatkozatára,

– tekintettel az Európai Parlament elnökének az erőszak Belaruszban történő megszüntetésére felszólító, 2020. augusztus 13-i nyilatkozatára,

– tekintettel a PPE, az S&D, a Renew Europe, a Verts/ALE és az ECR képviselőcsoport politikai vezetőinek Belaruszról szóló, 2020. augusztus 17-i együttes nyilatkozatára,

– tekintettel a Külügyek Tanácsa 2020. augusztus 14-i rendkívüli ülésének legfőbb eredményeire és az Európai Tanácsnak a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követő, a belarusz helyzettel foglalkozó 2020. augusztus 19-i ülésén született következtetésekre,

– tekintettel a 2020. évi belarusz elnökválasztáson zajló diplomáciai megfigyelői tevékenységekről szóló (Minszkben, 2020. augusztus 13-án kelt) nyílt levélre,

– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

– tekintettel az EU globális stratégiájára és a felülvizsgált európai szomszédságpolitikára,

– tekintettel Belaruszról szóló állásfoglalásaira, különösen a belarusz helyzetről szóló 2016. november 24-i[1], a belarusz helyzetről szóló 2017. április 6-i[2], a Belaruszról szóló 2018. április 19-i[3] és a médiaszabadság belaruszi helyzetének romlásáról, nevezetesen a Charter 97 ügyről szóló 2018. október 4-i[4] állásfoglalására,

– tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0167/2020),

A. mivel a Lukasenka-rezsim cselekményei bűncselekménynek minősülnek, és ellentétben állnak az európai értékekkel, a demokrácia alapelveivel és a belarusz nép akaratával; mivel annak ellenére, hogy Belaruszban továbbra is érvényben vannak az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat érintő alapvető korlátozások, az EU Belarusszal folytatott, kritikus párbeszéden alapuló politikája hozott némi eredményt aláírt megállapodások és kibővült együttműködés formájában többek között a környezet és a konnektivitás, a határokon átnyúló együttműködés és a határigazgatás területén, ugyanakkor elégtelen eredménnyel járt a rezsimnek a keleti partnerség alapvető értékeinek való megfelelését illetően; mivel a belarusz rezsim jogellenes cselekményei veszélyeztetik ezeket az eredményeket, és az EU és Belarusz közötti kapcsolatokat alaposan felül kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy a rezsim nem tartja be a nemzetközi jog és az EU-val kötött megállapodásai alapján fennálló kötelezettségeit; mivel az EU és Belarusz közötti jövőbeli kapcsolatokat az EU és a Belaruszban demokratikusan megválasztott új, törvényes hatóságok által jóváhagyandó partnerségi prioritásokban fogják meghatározni, és azoknak olyan közös értékeken kell alapulniuk, amelyekre az EU épül, vagyis a demokrácián, a jogállamiságon, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásán;

B mivel Belarusz lakossága is részese a közös európai örökségnek és kultúrának, az ország pedig közvetlenül határos három uniós tagállammal; mivel a belarusz helyzet közvetlen hatással lehet az EU-ra;

C. mivel Belaruszban 1994-től napjainkig egyetlen parlamenti vagy elnökválasztást sem tartottak szabad és tisztességes módon, de e kemény antidemokratikus körülmények ellenére Belarusz népe több mint két évtizednyi elnyomás után egyértelműen a változás mellett szavazott; mivel a legutóbbi elnökválasztások sem szabadok, sem tisztességesek nem voltak, és azokat az előző választásoknál is jobban beárnyékolta a gyülekezés, társulás és véleménynyilvánítás alapvető szabadságainak semmibevétele, továbbá a választásokra behatárolt kampányolási lehetőségek mellett került sor, olyan rendkívül korlátozó környezetben, amely általában nem tette lehetővé az érdemi vagy kompetitív politikai versengést;

D. mivel a belarusz hatóságok nem tartották be a hiteles, átlátható, szabad és tisztességes elnökválasztási folyamat nemzetközi minimumszabályait;

E. mivel az elnökválasztási kampányt beárnyékolta a hivatalban lévő személyeket segítő széles körű bürokratikus beavatkozás, más jelöltek, családtagjaik és támogatóik megfélemlítése és elnyomása, a megfelelő számú aláírást gyűjtő jelöltek regisztrációjának megtagadása, a számos letartóztatás, továbbá a független újságírók és bloggerek elhallgattatására és a másként gondolkodók weboldalainak internetről való eltávolítására tett kísérletek;

F. mivel a korlátozó és önkényes regisztrációs eljárás megakadályozta a jelöltek többségének részvételét, a vezető elnökjelöltet, Viktar Babarikát és egy másik kulcsjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja férjét, Szjarhej Cihanouszkit letartóztatták, a központi választási bizottság pedig megtagadta a regisztrációt Valerij Capkala ellenzéki kulcsjelölttől azon az alapon, hogy nem rendelkezett elegendő számú érvényes aláírt szavazólappal, és nem adtak lehetőséget az elutasítás felülvizsgálatának kérelmezésére; mivel ez kiemeli a jelölés akadályainak aránytalan és indokolatlan jellegét, ami ellentétes az EBESZ-kötelezettségvállalásokkal és más nemzetközi normákkal; mivel a jelöltek említett kizárása korlátozta a belarusz nép azon lehetőségét, hogy megválassza saját jelöltjeit;

G. mivel az „Emberi jogi jogvédők a szabad választásokért” szerint az ellenzéki jelöltek ellen további hátrányos intézkedéseket hoztak, például korlátozták azokat a helyszíneket, ahol a választási tevékenységek jogszerűen folytathatók, fogva tartották a jelöltek kampánycsapatainak tagjait, és szinte minden ellenzéki jelölt számára lehetetlenné tették a körzeti választási bizottságokban való részvételt, ami oda vezetett, hogy az összes megválasztott jelölt 1,1%-a származott ellenzéki pártoktól, míg 96,7%-a kormánybarát pártoktól;

H. mivel a belarusz kormány elmulasztotta idejében meghívni az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az augusztus 9-i elnökválasztás megfigyelésére, és ennek eredményeként nem voltak jelen független nemzetközi megfigyelők ezeken a választásokon;

I. mivel a központi választási bizottság által a koronavírus-világjárvány közepette bevezetett korlátozások megakadályozták a helyi választási megfigyelőket feladataik maradéktalan ellátásában a szavazás minden szakaszában, azaz az előzetes szavazás, a választás napján történő szavazás és az otthoni szavazás során; mivel a belarusz rezsim az előzetes szavazást többször is felhasználta a választói részvétel növelésére, míg számos esetben dokumentálták a szavazók bizonyos kategóriái, például a katonai személyzet, a köztisztviselők, az állami tulajdonban lévő vállalkozások alkalmazottai és az állami otthonokban élő polgárok szavazásra való kényszerítését; mivel a választás napján a helyi választási megfigyelőket megakadályozták a szavazatszámlálás figyelemmel kísérésében, és a szavazók száma, valamint a körzeti választási bizottságok és a központi választási bizottság által kihirdetett választási eredmények jelentős eltéréseket mutattak megfigyeléseikhez képest;

J. mivel a belarusz civil társadalmi szervezetek által létrehozott független platformok (például a golos-belarus2020.org) független exit pollokat végeztek, és több mint 200 körzeti választási bizottság jegyzőkönyvét elemezték, ami hiteles eredményeket hozott és egyértelművé tette, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja kapta a szavazatok abszolút többségét (71,1% és 97,6% között);

K. mivel a központi választási bizottság Aljakszandr Lukasenkát jelölte meg a választás győztesének, aki állítólag a szavazatok 80,1%-át szerezte meg, míg fő ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,12%-ot; mivel a választás idején folyamatosan szabálytalanságokról számoltak be, az emberektől gyakran megtagadták választójogukat, a körzeti választási bizottságok jegyzőkönyveit pedig meghamisították;

L. mivel az Európai Unió és tagállamai nem ismerték el az elnökválasztás eredményét az annak tisztességességét illetően felmerült komoly kétségek miatt, továbbá elítélték a békés tüntetőkkel szembeni erőszak aránytalan, elfogadhatatlan alkalmazását, és támogatták Belarusz népének azon jogát, hogy döntsenek saját jövőjükről;

M. mivel a belarusz nép megválasztott elnökét, Szvjatlana Cihanouszkaját megfélemlítették és két nappal az elnökválasztás után Belarusz elhagyására kényszerítették; mivel a saját vagy családtagjaik biztonságát fenyegető veszélyek miatt más polgári és politikai aktivisták, illetve munkás-szakszervezeti vezetők is távoztak Belaruszból;

N. mivel a belarusz rezsim nem hajlandó nemzeti párbeszédet kezdeni a néppel, és nem ismeri el a Koordinációs Tanácsot, amelynek létrehozását Szvjatlana Cihanouszkaja kezdeményezte azzal a kizárólagos céllal, hogy párbeszéd útján elősegítse a békés és rendezett hatalomátadást, továbbá a Tanács megfélemlítésére és feloszlatására törekszik azáltal, hogy tagjait célba veszi és büntetőeljárást indít ellenük; mivel a Koordinációs Tanácsnak csupán egyetlen olyan elnökségi tagja maradt – Szvetlana Alekszijevics –, akit nem tartanak fogva, illetve nem utasították ki erőszakkal az országból a belarusz hatóságok;

O. mivel Belaruszban addig soha nem látott békés tüntetésekre került sor országszerte, amelyek során szabad és tisztességes új választásokat követeltek az augusztus 9-i elnökválasztást és a jelenlegi elnök állítólagos győzelmét jelentő meghamisított eredmény bejelentését követően; mivel a tiltakozások erőszakos fellépéshez vezettek, amelynek során több ezer belarusz állampolgárt vettek őrizetbe, több százan kórházba kerültek, legalább hat személy halálát erősítették meg, és több tucat ember eltűnt;

P. mivel az Európai Parlament támogatását fejezi ki a belarusz nép szabad és tisztességes választásokra és az országuk jövőjével kapcsolatos szabad döntéshozatali képességre irányuló követelése iránt;

Q. mivel az Európai Parlament üdvözli és ösztönzi az országos tüntetések további békés megszervezését, és elismeréssel illeti a belarusz nők szerepét és határozott vezető fellépését;

R. mivel a belarusz tüntetőknek az illegális őrizetbe vételük során tapasztalt embertelen körülményekről és bánásmódról szóló tanúvallomásai véget nem érő verésről, nemi erőszakról, megalázó bánásmódról, a túlzsúfolt cellákban uralkodó embertelen állapotokról, valamint az ivóvízhez, ételhez, mellékhelyiségekhez és orvosi segítséghez való hozzáférés hiányáról is beszámolnak; mivel Paval Szjevjarinec belarusz ellenzéki vezető és politikai fogoly a kínzások és az embertelen fogva tartási körülmények elleni tiltakozásként felvágta a csuklóját; mivel szabadon bocsátását követően sok ember került kórházba, és többen intenzív ellátásra szorultak olyan sérülések miatt, mint végtagtörés, koponyasérülés, látás- és hallássérülés, és e sérülések egy része az elszenvedett pszichés traumákkal együtt életre szóló következményekkel – például meddőséggel – jár;

S. mivel beszámolók szólnak a rezsim ellenfelei, választási megfigyelők, újságírók, bloggerek, civil társadalmi aktivisták és emberi jogi jogvédők elleni megtorlásokról, amelyek során többek között fizikai erőszakot, azonosíthatatlan ismeretlen személyek általi emberrablást, közigazgatási bírságokat, a gyermekfelügyeleti jog elvesztésével való fenyegetést, büntetőeljárásokat, valamint fizikai és pszichológiai kínzást alkalmaztak, amelyek az utóbbi hónapokban szokásos gyakorlattá váltak Belaruszban;

T. mivel a belarusz népnek sürgősen segítségre és támogatásra van szüksége a nemzetközi közösség részéről;

U. mivel a belarusz helyzet sürgős nemzetközi vizsgálatot igényel a békés tüntetőkkel szembeni emberi jogi jogsértések és a belarusz rezsim hatalmi túlkapásai miatt;

V. mivel az emberijog-védők, valamint az ellenzék, a civil társadalom és a média képviselői egyre romló környezetben végzik munkájukat, módszeresen megfélemlítik és zaklatják őket, és korlátozzák alapvető szabadságaikat; mivel az emberi jogi szervezetektől és más civil társadalmi szervezetektől rendszeresen megtagadják a regisztrációt, a nem regisztrált csoportokban való tagság és a külföldi pénzeszközök fogadása pedig bűncselekménynek minősül; mivel az emberi jogokkal foglalkozó ügyvédeket kizárják az ügyvédi testületből, ha fogva tartott civil és politikai aktivistákat védenek, akik nem számíthatnak tisztességes tárgyalásra;

W.  mivel a bűnüldöző szervek tagjainak általános büntetlensége az emberijog-védőkkel és az ártatlan emberekkel szembeni még több emberi jogi jogsértést és megtorlást eredményez;

X. mivel a belaruszi emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadó 2020. júliusi jelentése szerint Belaruszban nem javult jelentős mértékben az emberi jogok jogi és szabályozási védelme, és a fentiekben kiemelt problémák mellett a jelentés felhívja a figyelmet a halálbüntetés folytatódó alkalmazására, a kiszolgáltatott csoportokkal, köztük a nőkkel, a fogyatékossággal élő személyekkel, az etnikai és vallási kisebbségekkel, valamint az LMBTQI-személyekkel szembeni gyakori megkülönböztetésre, a fogva tartott személyekkel szemben a kényszermunka, a kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés folytatódó alkalmazására, valamint a belarusz nyelv beszélőivel szembeni megkülönböztetésre;

Y. mivel a belarusz emberi jogi szervezetek szerint Belaruszban több mint 50 embert tartanak fogva politikai okokból; mivel a bebörtönzött belarusz ellenzéki tagok között van Mikola Sztatkevics, a 2010. évi elnökválasztás egyik demokratikus jelöltje, aki 2011 és 2017 között lelkiismereti fogolyként volt bebörtönözve, továbbá a Belarusz Koordinációs Tanács elnökségi tagjai, Marija Kalesznyikava, Lilija Ulaszava és Makszim Znak, valamint Viktar Babarika elnökjelölt és Szjarhej Cihanouszki videóblogger;

Z. mivel az Európai Parlament legmélyebb részvétét fejezi ki Aljakszandr Tarajkouszki, Aljakszandr Vihor, Arcjom Parukou, Henadz Sutau és Kanstancin Sismakou halála miatt családtagjaiknak és az egész belarusz nemzetnek;

AA. mivel 2020. augusztus 14-én a belarusz rezsim megtagadta az országba való belépést két európai parlamenti képviselő, Robert Biedroń, a Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnöke és Petras Auštrevičius, a Parlament Belaruszért felelős állandó előadója számára, akik a belarusz civil társadalom meghívására utaztak az országba;

AB.  mivel 2014 óta 18 000 belarusz kiskorút ítéltek aránytalanul hosszú, 8 és 15 év közötti szabadságvesztésre a büntető törvénykönyv 328. cikke szerinti, kábítószerrel összefüggő erőszakmentes bűncselekmény elkövetése miatt; mivel a fogva tartás és bebörtönzés ideje alatt a belarusz kiskorúak számos jogsértéssel szembesülnek, ideértve a fizikai erőszakot és a kínzást is, és az egészségüket veszélyeztető munkavégzési körülményeknek vannak kitéve;

AC. mivel 2016-ban az EU feloldotta a Belarusszal szembeni szankciók többségét – a fegyverembargó és négy személlyel szembeni szankciók kivételével –, de ez nem azért történt, mert Belarusz valamennyi feltételnek eleget tett, hanem inkább annak reményében, hogy további előrelépést tesz a politikai és állampolgári részvétel környezetének javítása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása irányába; mivel a demokratikus kormányzás és az emberi jogok területén nem történt előrelépés, míg a demokratikus ellenzékkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az újságírókkal és bloggerekkel, sőt a hétköznapi emberekkel szemben is egyre nőtt a közigazgatási, pénzügyi és fizikai elnyomás;

AD. mivel az Európai Tanács 2020-ban abban állapodott meg, hogy szankciókat vezet be számos olyan személlyel szemben, akik felelősek voltak a belaruszi erőszakért, elnyomásért és a választási eredmények meghamisításáért, megtiltja számukra az EU-ba való belépést, és befagyasztja az EU-ban lévő pénzeszközeiket;

AE. mivel elfogadhatatlan az, ha egy tagállam nem ítéli el egyértelműen a választási eredmények meghamisítását, az erőszakot és az elnyomást, és a Lukasenka-féle Belaruszt partnerállamnak tekinti, mivel a belarusz helyzet megköveteli egy szilárd és elvi alapokon nyugvó álláspont elfogadását, valamint egy közös uniós szintű fellépésről való megegyezést;

AF. mivel a belarusz hatóságok tagadták a Covid19 elterjedését az országban, elpazarolva azt az értékes időt, amelyet felkészülésre és az ország lakosságának – különösen egészségügyi dolgozóinak – védelmezésére fordíthattak volna, nem tiltották be a tömegrendezvényeket, különösen a több ezer résztvevő jelenlétében megtartott május 9-i katonai felvonulást és a belarusz lakosság egynegyedének részvételével zajló éves közösségi munkanapot, hanem ehelyett megpróbálták megfélemlíteni azokat az újságírókat, bloggereket, demokratikus ellenzéki szereplőket, civil társadalmi szervezeteket és átlagpolgárokat, akik létfontosságú információkat osztottak meg a világjárványról és a szükséges óvintézkedésekről, mindez pedig ahhoz vezetett, hogy Európán belül itt volt az egyik legnagyobb a Covid19-átfertőzöttség egy főre jutó aránya, és Belarusz egészségügyi fenyegetéssé vált a régió számára; mivel Belarusz kormánya és elnöke nem közöltek tényeket a világjárványról és nem is reagáltak arra időben, hanem ehelyett aktívan hamis információkat terjesztettek, és ezzel polgáraik egészségét veszélyeztették;

AG. mivel az EU a Covid19-világjárvány kezdete óta szolidaritást mutatott Belarusz népével, és 60 millió eurót különített el az ország számára a járvány azonnali és közvetlen hatásainak enyhítésére, a választások utáni belarusz helyzetre reagálva pedig további 53 millió eurót biztosított a belarusz nép támogatására; mivel Belarusz vizsgálja annak lehetőségét, hogy makroszintű pénzügyi támogatást kérjen az EU-tól;

AH. mivel a Covid19-világjárvány során megmutatkozott a belarusz társadalom ellenálló képessége, határozott akarata és példátlan önszerveződése, ami figyelemre méltó különösen a hatóságok letargikus reagálásának, valamint annak tükrében, hogy még tagadták is a világjárványt és annak hatásait;

AI. mivel az országban nincsenek regisztrált, független belarusz hírügynökségek, és a sajtószabadság Belaruszban 2015 óta jelentősen romlott, amint azt a sajtószabadság-index évente megerősíti, és a helyzet a 2020. augusztusi elnökválasztások óta még rosszabb lett; mivel az a kevés, az országban még tevékenykedni képes független újságíró, blogger, fotós és médiaorgánum, aki/amely elutasítja az emberi jogok megsértését, rendszeres zaklatás és büntető intézkedések – például letartóztatások vagy bűnügyi nyomozások – áldozata, többek között információk illegális előállítása és terjesztése, szélsőségesség, az elnök lejáratása és megsértése vagy huliganizmus címén, ezenkívül az interneten tett kijelentések miatti bűnvádi eljárások száma is nőtt; mivel 2000-ben és 2016-ban két emberi jogi újságírót gyilkoltak meg, miután aktívan tudósítottak emberi jogi jogsértésekről, és bírálták a belarusz autoriter kormány elnyomó politikáját;

AJ. mivel az elnökválasztás után a belarusz rezsim még szigorúbban korlátozta a médiaszabadságot és az emberek tájékozódáshoz és az információk megosztásához való jogát az internet-hozzáférés blokkolásával, az újságnyomtatás leállításával, valamint a tüntetéseket megfigyelő, illetve azokról beszámoló helyi újságírók és külföldi tudósítók, illetve az állam környezetvédelmi politikáját bíráló vagy a belaruszi Covid19-járványhelyzetről véleményt nyilvánító személyek letartóztatásával és velük szemben kínzás, valamint embertelen bánásmód alkalmazásával; mivel kiemelt célpontot jelentettek az újságírók, akik közül többen megsebesültek, miközben a békés tüntetők elleni, a belarusz rezsim által engedélyezett támadásokról tudósítottak; mivel az állami tulajdonú televíziócsatornák nem számolnak be a folyamatban lévő tüntetésekről és a Lukasenka-rezsim által elkövetett atrocitásokról, hanem azokat dezinformálásra, valamint Szvjatlana Cihanouszkaja, politikai aktivisták és békés tüntetők megtámadására és lejáratására használják fel; mivel azt követően, hogy bizonyos újságírók távoztak az állami tulajdonú televíziócsatornáktól, helyükre oroszországi propagandaszakértők kerültek;

AK. mivel a külföldi médiumokkal együttműködő és azoknak dolgozó független újságírók ellen a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv 22.9. cikke értelmében büntetőeljárást indítottak, ami azt jelenti, hogy illegálissá vált számukra pénzügyi juttatások elfogadása Belaruszban szabályszerűen nem bejegyzett és akkreditált médiumoktól; mivel a hivatalosan Lengyelországban bejegyzett Belsat televíziócsatorna nincs bejegyezve Belaruszban, és tevékenysége folyamatos nyomás és támadások alatt áll, beleértve az újságírók brutális fogva tartását és a közreműködőkre kiszabott bírságokat, amelyek teljes összege 2020. június 18-án 101 791 USD volt;

AL. mivel Oroszország példátlan nyomást gyakorolt Belaruszra az államszövetségben való részvételének elmélyítése érdekében és Belarusz szuverenitásának kárára, ami többek között az Oroszországból érkező kőolaj- és gázszállítások kapcsán kialakult jelenlegi patthelyzetben nyilvánul meg;

AM. mivel Lukasenka 26 éves hatalmát olyan politikák jellemezték, amelyek aláássák az ország szuverenitását és függetlenségét, és gyengítik a belarusz identitást, örökséget és kultúrát;

AN. mivel biztonsági szempontból Belarusz szorosan kapcsolódik Oroszországhoz, illetve függ tőle, és részt vesz az uniós tagállamok számára fenyegetést jelentő fellépésekben, például az át nem látható Zapad 2017 közös hadgyakorlatban, a tervezett Zapad 2021 közös hadgyakorlatban és nem biztonságos nukleáris létesítmények építésében;

AO. mivel a tömegtüntetések kirobbanása után Aljakszandr Lukasenka Oroszországhoz fordult segítségért, hogy biztosítsa a belarusz rezsim túlélését, és azzal próbálja megmenteni imázsát és a közvélemény támogatását, hogy hamis narratívákat alkot Belarusz elleni, nyugati szereplőktől érkező külső fenyegetésekről, és ezeket arra használja fel, hogy igazolja a belarusz katonai erők fokozott tevékenységét és mozgását a Lengyelországgal és Litvániával határos Hrodnai területen, ami közvetlen fenyegetést jelent az EU és tagállamai számára;

AP. mivel Belarusz az orosz ROSZATOM vállalattal együttműködve indokolatlan helyen építi az asztraveci atomerőművet, az EU külső határától mindössze 20 kilométerre, Litvánia fővárosától pedig 45 kilométerre; mivel az asztraveci atomerőmű megépítését a nukleáris biztonságra vonatkozó nemzetközi előírások be nem tartása, a biztonsági előírások súlyos megsértése és jelentős incidensek jellemezték, beleértve azt is, hogy a Covid19-járvány kitörése ellenére az építkezés folyamatosan zajlott a helyszínen; mivel az asztraveci atomerőmű első reaktorát a 2020. augusztusi elnökválasztás előtt és az EU nukleáris biztonsági hatóságai által végzett stressztesztek ajánlásainak teljes körű végrehajtását megelőzően tervezték elindítani;

AQ. mivel a nehéz gazdasági helyzet, amely csak romlani fog az országos sztrájkok miatt, illetve annak következtében, hogy a belarusz rezsim megtagadta a nemzeti párbeszéd megkezdését a belarusz néppel, azt jelzi, hogy Belarusz gazdasági modellje elérte saját korlátait, és az ország átmeneti időszakba léphet, amelyben az EU kulcsfontosságú kiegyensúlyozó szerepet játszhat;

AR. mivel jelentősen bővült a belarusz civil társadalommal való kapcsolattartás, többek között az EU által támogatott tevékenységek és az emberek közötti kapcsolatok megerősödése révén;

1. ajánlja, hogy a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője:

A választások utáni helyzet Belaruszban

(a) határozottan támogassák az EU és tagállamainak azon döntését, hogy a választások tisztességességével kapcsolatos komoly kétségek miatt nem ismerik el a belarusz központi választási bizottság által bejelentett csalárd választási eredményeket, és nem ismerik el Aljakszandr Lukasenkát az ország legitim elnökének, amint jelenlegi hivatali ideje legkésőbb 2020. november 5-én lejár; szólítsák fel Lukasenkát arra, hogy tartsa tiszteletben a belarusz nép akaratát, és békésen lépjen vissza; szólítsák fel az összes tagállamot, hogy ítéljék el a választási csalást, az ellenzék és a civil társadalom elnyomását, az emberi jogok, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság korlátozását, valamint az alapvető demokratikus értékek és a jogállamiság megsértését;

(b) hangsúlyozzák, hogy ezek a fejlemények hátrányosan fogják befolyásolni az EU és Belarusz kapcsolatát;

(c) egyértelműen támogassák a belarusz nép új, szabad és tisztességes választások iránti jogos követelését, amely választásokat az EBESZ és független nemzetközi megfigyelők felügyelete mellett a lehető leghamarabb meg kell tartani; hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi válságot békés és demokratikus módon kell megoldani, egy független és szabad média és egy erős civil társadalom támogatása mellett;

(d) ragaszkodjanak ahhoz, hogy a belaruszi választási folyamatoknak teljes mértékben meg kell felelniük a nemzetközi normáknak, az EBESZ ajánlásainak és a Velencei Bizottság véleményeinek, és követeljék a Belarusz Köztársaság választási jogszabályainak módosítását annak érdekében, hogy az jelentős eljárási és jogi biztosítékokat tartalmazzon, amelyek növelik a választási folyamat inkluzivitását, tisztaságát és átláthatóságát annak minden szakaszában, és különösen hogy egyértelmű és észszerű kritériumok és mechanizmusok kerüljenek bevezetésre a jelöltek nyilvántartásba vételére és az aláírások ellenőrzésére vonatkozóan, a választási folyamat valamennyi szereplőjének képviselőit vonják be a választási bizottságokba, és valamennyi résztvevő számára biztosítsanak egyenlő médiahozzáférést;

(e) állapítsák meg, hogy a belarusz nép szemében Szvjatlana Cihanouszkaja a megválasztott elnök, aki független szociológiai felmérések szerint a 2020-as elnökválasztáson a szavazatok több mint felét szerezte meg;

(f)  ismerjék el a Szvjatlana Cihanouszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot a Belaruszban demokratikus változást és szabadságot követelő nép legitim képviselőjeként, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a belarusz rezsim kezdjen azzal párbeszédet; ítéljék el a Koordinációs Tanács tagjainak üldözését, és követeljék a hatóságok által ellenük indított valamennyi jogi intézkedés megszüntetését és valamennyi fogva tartott, illetve letartóztatott személy szabadon bocsátását;

(g)  támogassák a Koordinációs Tanácsnak egy olyan békés és demokratikus hatalmi átmenetre irányuló erőfeszítéseit, amely a belarusz kormány, illetve az ellenzék, a civil társadalom és a Koordinációs Tanács közötti inkluzív nemzeti párbeszéd eredményeként jön létre, az egyházak képviselői mint elismert és semleges közvetítők bevonásával; adjanak meg minden szükséges segítséget a Koordinációs Tanács szervezetének és működésének megerősítéséhez;

(h) ragaszkodjanak ahhoz, hogy Aljakszandr Lukasenka fogadja el az EBESZ jelenlegi és soron következő elnökeinek a nemzeti párbeszéd elősegítését célzó ajánlatát, amelynek célja az országban uralkodó politikai válság és feszült helyzet megoldása, és gondoskodjanak róla, hogy az EU nyújtson konkrét segítséget az EBESZ-nek a közvetítői szerep betöltésére irányuló javaslatához;

(i) követeljék a békés tüntetőkkel szembeni erőszak, kegyetlen elnyomás, kínzás és szigorú fellépés azonnali beszüntetését; szólítsanak fel a Lukasenka-rezsim bűnüldöző hatóságai által a belarusz nép ellen elkövetett bűncselekmények teljes körű uniós/nemzetközi kivizsgálására, valamint arra, hogy a hatóságok biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az emberi jogi jogsértések és visszaélések valamennyi áldozata számára, és biztosítsák számukra a hatékony jogorvoslathoz való jogot;

(j) ítéljék el a belarusz rezsim azon taktikáját, hogy megpróbálja feloszlatni a Koordinációs Tanácsot tagjainak megfélemlítése és Belaruszból való kiutasítása révén, és más ellenzéki politikusokat és aktivistákat is ugyanilyen módon igyekszik távol tartani a belpolitikai folyamatoktól;

(k) szólítsák fel Belaruszt, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon az összes politikai foglyot és a választási kampány előtt, alatt és után önkényesen fogva tartott valamennyi civil társadalmi szereplőt, újságírót és egyéb személyt, és ejtse ellenük az összes vádat; követeljék az emberi jogok és szabadságok – többek között a sajtószabadság, a gyülekezés szabadsága és más politikai és polgári szabadságjogok – teljes körű helyreállítását és tiszteletben tartását Belaruszban;

(l) fejezzék ki elismerésüket az ország számos gyára és intézménye olyan dolgozóinak fellépése miatt, akik különféle módon csatlakoztak a tüntetésekhez, beleértve a sztrájkokat is, és adják meg a szükséges támogatást azok számára, akiket a rezsim demokratikus jogaik gyakorlása miatt büntetett;

(m) továbbra is maradjanak éberek a jelöltek, tüntetők, aktivisták és független újságírók letartóztatása, eltűnése és zaklatása kapcsán, és kövessék nyomon az ilyen eseteket a belarusz hatóságokkal;

(n) továbbra is szorosan kövessék nyomon a belaruszi letartóztatások és eltűnések eseteit, hívják fel a belarusz hatóságok figyelmét ezekre az esetekre, és kérjék megfelelő és azonnali intézkedésüket; indítsanak célzott uniós segítségnyújtási programot a politikai elnyomás és a rendőri erőszak áldozatainak megsegítésére, különösen a jogi tanácsadáshoz, anyagi és orvosi segítséghez való hozzáférés, valamint a rehabilitáció biztosítása révén;

(o) ragaszkodjanak ahhoz, hogy folytassanak független és tényleges nyomozást Aljakszandr Tarajkouszki, Aljakszandr Vihor, Arcjom Parukou, Henadz Sutau és Kansztancin Sismakou tüntetésekkel összefüggő halálával, a politikai ellenzék képviselői, Jurij Zaharenko, Anatolij Kraszovszkij és Viktor Honcsar 1999-ben történt meggyilkolásával, valamint Dmitrij Zavadszkij újságíró 2000 óta ismeretlen sorsával és hollétével kapcsolatban;

(p) szólítsák fel Belaruszt, hogy büntető törvénykönyvében szerepeltesse a kínzás konkrét fogalommeghatározását a nemzetközi emberi jogi normáknak megfelelően, és szankciókkal biztosítsa büntethetőségét, továbbá nyilvánítsa bűncselekménnyé az erőszakos eltüntetést;

(q) szólítsák fel a hatóságokat, hogy javítsák az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, annak elérhetőségét és minőségét az őrizeti helyszíneken, különös tekintettel a Covid19-világjárványra, valamint az egészségügyi személyzet munkakörülményeire, tekintettel arra, hogy a beszámolók szerint a rendőrség akadályozza a sérült tüntetőknek nyújtandó segítséget, és letartóztatja az egészségügyi dolgozókat;

(r) a lehető leghamarabb hajtsák végre az EU külügyminiszterei és az Európai Tanács megállapodásának tárgyát képező szankciókat, a nemzetközi partnerekkel érdemi egyeztetést folytatva;

(s) terjesszék ki a szankciókat a célzott személyek csoportjának kibővítésével, hogy ide tartozzon Aljakszandr Lukasenka és jelentős számú magas és közepes rangú tisztviselő is, akárcsak a központi választási bizottság (CEC) azon tagjai, akik felelősek a belaruszi elnökválasztás eredményeinek meghamisításáért, valamint a polgári és emberi jogok megsértéséért, vagy hozzájárultak azokhoz; ezt a listát az EU egészében kell alkalmazni, és folyamatosan frissíteni és bővíteni kell a Lukasenka-rezsim által elkövetett bűncselekmények mértékének megfelelően;

(t) rendeljenek el vízumtilalmakat és pénzügyi szankciókat, többek között a vagyoni eszközök befagyasztását is a rezsim képviselőivel, a szankcióval sújtott személyekkel és családtagjaikkal szemben;

(u)  mielőbb indítsanak be és hajtsanak végre egy európai uniós emberi jogi szankciós mechanizmust, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok Magnitsky-törvény szerinti szankcióihoz hasonló szankciók alkalmazását az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő és más bűncselekményekért felelős magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben, és alkalmazzanak ilyen szankciókat azon belarusz tisztviselőkkel, többek között nyomozókkal és bírókkal szemben, akik büntetőeljárást folytatnak politikai foglyok ellen, valamint a Belaruszban megrendezett békés aláírásgyűjtő kampányok és tüntetések erőszakos elfojtásában – ideértve a fogvatartottak és a politikai foglyok kínzását és bántalmazását is – részt vevő más magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben;

(v) vegyék fontolóra Belarusszal szemben ágazati szankciók bevezetését, amelyek növelnék a rezsimre nehezedő nyomást, de nem gyakorolnának hosszú távú negatív hatást a lakosságra;

(w) kötelezzék el magukat Belarusz függetlensége, szuverenitása és területi integritása iránt; határozottan utasítsanak el bármilyen harmadik államtól, többek között az Oroszországi Föderációtól érkező és különösen a belarusz állami médiába és biztonsági erőkbe való, titkos vagy leplezetlen külső beavatkozást; hangsúlyozzák, hogy a belarusz tiltakozások demokráciapárti és nem geopolitikai jellegűek; hangsúlyozzák ismételten, hogy az Európai Unió az országgal fenntartott kapcsolatok továbbfejlesztésére mind kétoldalúan, mind a keleti partnerség keretében csak akkor áll készen, ha Belarusz teljesíti a demokráciával, a jogállamisággal, a szabad és tisztességes választásokkal, a nemzetközi joggal, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatosan korábban elfogadott valamennyi feltételt;

(x) sürgessék az Oroszországi Föderációt, hogy kerüljön minden olyan fellépést, amely veszélyeztetné Belarusz szuverenitását és területi integritását; adjanak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció a politikai nyomás eszközeként használja a Belarusz folyamatos olaj- és gázellátásáról szóló tárgyalásokat; nyilvánosan nevezzék meg és ítéljék el az Oroszországi Föderáció által olyan módon végrehajtott hibrid beavatkozást, hogy úgynevezett médiaszakértőket delegált a belarusz állami médiába, valamint tanácsadókat a belarusz katonai és bűnüldözési szervekbe, és akadályozzák meg az ilyen cselekedetek folytatását; óva intsenek a helyzet militarizálására és a szomszédos országokkal való feszültségkeltésre irányuló minden kísérlettől;

(y)  emeljék ki, hogy a belarusz fegyveres erők által 2020 augusztusának végén a litván és a lengyel határon folytatott katonai gyakorlat, amelyet ellenséges és félrevezető tájékoztató kampány követett, szükségtelenül fokozta a feszültséget és a bizalmatlanságot;

(z) ismerjék el, hogy bár a 2020. augusztus 9-i csalárd elnökválasztást megelőzően követett kritikus szerepvállalási politika a kétoldalú kapcsolatok terén némi fejlődést eredményezett, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság, valamint a munkavállalói jogok – tiszteletben tartása, valamint a civil társadalom kulcsfontosságú területein e választások alatt és után az előrelépést visszalépés követte, a társadalmi-gazdasági helyzetet a háztartások alacsony jövedelme és a magas munkanélküliségi ráta jellemzi, a gazdaság pedig stagnál és komolyan szenved az állami tulajdonú vállalatok és a korrupció miatt; mivel az EU testre szabottabb megközelítést alkalmaz a keleti partnerséggel kapcsolatban, és teljes körűen felülvizsgálja az EU és Belarusz közötti kapcsolatokat, vegyék fontolóra a „kevesebbet kevesebbért” elv alkalmazását az emberi jogi helyzet további romlása esetén, ami nem befolyásolhatja a civil társadalom, az emberijog-védők, a független média és a belarusz nép szerepvállalását és támogatását, mivel ezzel szemben a „többért többet” elvre törekedve tovább kell erősíteni a politikai, pénzügyi, technológiai és információs támogatást, valamint bátorítani kell a belarusz civil társadalom fokozottabb részvételét az EU-tól, valamint nemzetközi szervezetektől és egyes országoktól kapott támogatásban részesülő belarusz kezdeményezésekben és projektekben;

(a a) készítsék elő az EU Belarusszal kapcsolatos politikájának átfogó felülvizsgálatát, különös tekintettel a fehéroroszországi civil társadalomnak és népnek nyújtott uniós támogatásra, figyelembe véve az országon belüli fejlemények különböző forgatókönyveit, és függesszék fel az EU-Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalásokat mindaddig, amíg Belaruszban nem kerül sor szabad és tisztességes elnökválasztásra; ragaszkodjanak ahhoz, hogy az EU-nak egységesen és álláspontja mellett kitartva kell reagálnia az elnökválasztást követő belarusz helyzetre;

(a b) ajánlják fel a Belarusszal való megerősített és sokkal szorosabb együttműködés alternatíváját, amely az EU jelentős pénzügyi és technikai kötelezettségvállalását is magában foglalja, amennyiben a demokratikus változások – többek között az új választások – megvalósulnak;

(a c) dolgozzanak ki Belarusz számára egy, az új elnökválasztások megtartása utánra szóló, átfogó programot, és a demokratikus Belarusz számára szervezzenek donorkonferenciát, amely összefogná a nemzetközi pénzügyi intézményeket, a G7 országait, az EU tagállamait és intézményeit, valamint mindenki mást, aki hajlandó egy többmilliárd eurós pénzügyi csomagot vállalni a jövőbeli reformtörekvések és a gazdasági szerkezetátalakítás támogatására;

(a d) haladéktalanul szüntessenek be minden, az illegitim belarusz hatóságoknak nyújtott európai uniós közvetlen pénzügyi támogatást, és kerüljék a kormány és az állam által ellenőrzött projektek számára bármiféle finanszírozás biztosítását, a civil társadalom számára elkülönített segítségnyújtás vagy finanszírozás ezen szervezeteken keresztül történő eljuttatását is ideértve; szabjanak egyértelmű feltételeket annak biztosítására, hogy a Belarusznak nyújtott uniós pénzügyi támogatás ne kerüljön a rezsim képviselőinek kezébe, és ne szolgálja cselekedeteinek legitimizálását sem, hacsak a rezsim nem számolja fel teljesen az elnyomást, nem nyit párbeszédet a polgárokkal, és nem teszi lehetővé az új, szabad és tisztességes választásokat;

(a e) gondoskodjanak arról, hogy az 53 millió euró összegű kiegészítő támogatás elégítse ki a belarusz nép szükségleteit, ezért a Covid19-hez kapcsolódó segítségnyújtás mellett támogassák a tüntetőkkel szembeni brutális erőszak következtében megsebesült és traumát elszenvedett belarusz személyek orvosi kezelését, a legsúlyosabb esetekben könnyítsék meg és támogassák az EU tagállamaiban történő kezelést és felépülést; támogassák a civil társadalmi szervezeteket és aktivistákat, ideértve a száműzetésben működőket is, tegyék lehetővé a belarusz rezsim áldozatainak jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és ügyvédek munkáját, támogassák az emberi jogi jogsértések dokumentálását és kivizsgálását, támogassák a sztrájkoló belarusz munkavállalókat és a független szakszervezeteket, a független médiát és az oknyomozó újságírást;

(a f) dolgozzanak ki stratégiát az uniós források elosztására a civil társadalommal és a belarusz nép demokratikus képviselőivel, az EU-val és a Belarusszal való együttműködés terén tapasztalt nemzetközi civil társadalmi szervezetekkel és intézményekkel együttműködve;

(a g) ragaszkodjanak ahhoz, hogy az EBB, az EBRD, a Világbank, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek révén végrehajtott támogatási programokhoz szabják feltételként az emberi jogok és a demokrácia helyzetének javítását, valamint a nukleáris biztonságra vonatkozó nemzetközi normák teljesítését is; vegyék tudomásul és kezeljék azt a helyzetet, hogy a nemzetközi szervezetek és a belarusz állami struktúrák együttműködésével végrehajtott programok irányító testületeiben jelenleg általában nincsenek független érdekelt felek, ami nemcsak az ilyen programok eredményességét kérdőjelezi meg, hanem hozzájárul a civil társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú közszervezetek (a kormányok által informális csatornákon keresztül létrehozott nem kormányzati szervezetek, avagy GONGO-k) által az EU-val folytatott együttműködés struktúrájából való kiszorításához is;

(a h) üdvözöljék a Belarusz népével való szolidaritást kifejező számos fellépést, ideértve az adománygyűjtést, a jótékonyságot és a humanitárius segítségnyújtást; e tekintetben ítéljék el az „NSZZ Solidarnosc” által szervezett humanitárius segítségnyújtási szállítmányok leállítását;

(a i) támogassák az európai politikai alapítványok munkáját a polgárság fejlődésének, valamint a közügyek alakításában és a jövőbeli belarusz politikai vezetők felhatalmazásában játszott szerepének megerősítésében;

(a j) emlékeztessék a belarusz hatóságokat, hogy az EU gyorsan lépett és reagált az ország azonnali igényeire a Covid19-világjárvány idején, több mint 60 millió eurót mozgósítva az azonnali szükségletek kielégítésére, például az egészségügyi szektor és a veszélyeztetett közösségek támogatására, valamint a társadalmi és gazdasági fellendüléssel kapcsolatos rövid távú igények kielégítésére;

(a k) ragaszkodjanak ahhoz, hogy a Covid19-járvány gazdasági következményeinek enyhítését célzó minden uniós makrofinanszírozási támogatás függjön szigorú politikai – így a demokráciához és az emberi jogokhoz kapcsolódó – feltételek teljesítésétől, különös tekintettel a politikai elnyomás beszüntetése és az összes politikai fogoly szabadon bocsátása feltételeire; vegyék tudomásul a nukleáris biztonságot érintő, egyes uniós tagállamok által kinyilvánított aggodalmakat és a Belarusz és Oroszország közötti katonai együttműködés jelentette fenyegetést és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a vírus elleni küzdelem jegyében, a lakosság védelme érdekében megfelelő intézkedések szülessenek;

(a l)  ragaszkodjanak ahhoz, hogy ezt a támogatást szorosan nyomon kell követni az uniós forrásokkal – például a kísérleti gyógyszerek vagy vakcinák finanszírozásával – való visszaélés megelőzése érdekében;

(a m)  hangsúlyozzák, hogy foglalkozni kell azzal, hogy a belarusz rezsim a dezinformáció eszközeivel élve az uniós támogatást a rezsim támogatásaként állítja be;  adjanak hangot aggodalmuknak az álhírek és a dezinformáció Belaruszban, a Covid19-világjárvány idején való terjedése miatt, és ösztönözzék mind a belarusz hatóságokat, mind az EU-t a dezinformáció és a propaganda elleni küzdelemre irányuló egyedi programok kidolgozására;

(a n)  szólítsák fel a belarusz hatóságokat, hogy azok ismerjék el nyilvánosan a Covid19-világjárvány jelentette fenyegetést, megerősítve az egészségügyi rendszert, átlátható és inkluzív módon nyújtva polgáraiknak megfelelő életmentő információkat és statisztikákat a világjárványról, továbbá, hogy azok hajtsák végre a WHO 2020. áprilisi fehéroroszországi szakértői missziójának ajánlásait, javítsák az egészségügyi személyzet munkakörülményeit, és javítsák az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is, valamint annak elérhetőségét és minőségét, többek között a börtönökben;

(a o) tartsák továbbra is elsődleges aggálynak az EU számára a nukleáris biztonság kérdését, mivel egy baleset potenciálisan katasztrofális következményekkel járhat az egész régió számára; találjanak sürgős megoldást az asztraveci atomerőmű kérdésére, mivel közeledik a működés beindításának időpontja, és az első nukleáris fűtőanyag-szállítmány már megérkezett Oroszországból, az első reaktort már feltöltötték fűtőanyaggal, miközben további műszaki előkészületek vannak folyamatban a villamosenergia-termelés 2020. novemberi megkezdése érdekében;

(a p) követeljék az asztraveci atomerőmű tervezett üzembe helyezésének elhalasztását mindaddig, amíg a nemzetközi nukleáris biztonsági előírások nem teljesülnek, kötelező nyilvános meghallgatásokat nem tartanak, és Belaruszban nem stabilizálódik a politikai helyzet, tekintettel a stressztesztek során feltárt számos megoldatlan nukleáris biztonsági problémára, az erőmű biztonságára vonatkozó végleges következtetés hiányára, a kiégett nukleáris fűtőelemek és az energiatartalékok elégtelen tárolókapacitására, valamint Belarusz jelenleg instabil helyzetére, amely megnehezíti a reagálási intézkedéseket baleset esetén, márpedig ennek jelentős a kockázata a reaktor beindításakor;

(a q) fejezzék ki aggodalmukat amiatt, hogy Belarusz nem fogja teljes mértékben végrehajtani az uniós nukleáris biztonsági hatóságok által az asztraveci atomerőmű első reaktorának elindítása előtt elvégzett stressztesztek ajánlásait, megjegyezve továbbá, hogy az atomerőmű építésére a biztonságos működéséhez szükséges másodlagos ellenőrzési tartalék biztosítása nélkül kerül sor;

(a r) ragaszkodjanak a nemzetközi nukleáris és környezeti biztonsági előírások teljes körű tiszteletben tartásához, a nemzetközi hatóságokkal folytatott átlátható, inkluzív és építő jellegű együttműködéshez, valamint a Belarusz független környezetvédelmi szervezeteihez való hozzáférési és ellenőrzési képességek biztosításához az asztraveci atomerőmű tekintetében, és kapcsolják össze azok végrehajtását az EU pénzügyi támogatásának folyósításával; támogassák az európai szolidaritás biztosítására irányuló erőfeszítéseket az asztraveci atomerőműben termelt energia európai uniós piacra való behozatalára vonatkozó tilalom kérdésében;

A belarusz politikai helyzet

(a s) szorgalmazzanak szabad és tisztességes választásokat egy átlátható és inkluzív alkotmányos reformfolyamat előtt – a belarusz társadalom valamennyi érintett szereplőjével folytatott nyilvános konzultáció függvényében –, ami kulcsfontosságú lehetőség olyan valódi változások bevezetésére, többek között az alapvető polgári jogok és szabadságok tekintetében, amelyek kezelnék a jelenlegi politikai rendszer gyengeségeit, biztosítanák az átlátható és pluralista választási folyamatot, és lehetővé tennék a belarusz nép számára, hogy demokratikusan megválasztott parlamentben képviseltesse magát, és aktívan részt vehessen a politikai életben és folyamatokban;

(a t) szólítsák fel a hatóságokat az átláthatóság növelésére, az önkényes akadályok felszámolására, amelyek miatt Belaruszban 2000 óta nem volt lehetőség új politikai párt bejegyzésére, valamint arra, hogy tegyék lehetővé politikai pártok, vallásos és civil szervezetek bejegyzését, továbbá távolítsák el a létező szervezetekre alkalmazott korlátozásokat, és szüntessék meg a rezsim politikai ellenfeleinek üldözését;

(a u) oldják meg a független szakszervezetek előtt álló problémákat, többek között a nyilvántartásba vétel megtagadását, a vezetőik politikai indíttatású üldözését, illetve az újonnan szerződtetett munkavállalók állami ellenőrzés alatt álló szakszervezetekben való tagságra kényszerítését;

Emberi jogok és médiaszabadság

(a v) fejezzék ki elismerésüket a belarusz népnek a bátorságáért és elszántságáért, és határozottan támogassák a demokratikus változások, társadalmi igazságosság és szabadság iránti vágyukat, országuk jövőjét pedig a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok elveire alapozzák annak érdekében, hogy biztosítható legyen a Belarusz Köztársaság szabadsága, függetlensége, szuverenitása és jóléte;

(a w) ragaszkodjanak ahhoz, hogy a Belarusz Köztársaság nemzeti jogszabályait módosítani kell az olyan alapvető polgári jogok és szabadságok biztosítása érdekében, mint például a békés gyülekezési és egyesülési szabadság, a véleménynyilvánítása szabadsága, valamint a sajtószabadság, a nemzetközi megállapodásoknak, illetve az EBESZ békés gyülekezési szabadságról szóló iránymutatásainak megfelelően; szólítsák fel Belaruszt, hogy az emberi jogoknak az országban uralkodó helyzete, illetve a Belaruszba tett látogatások kapcsán teljes mértékben működjön együtt az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójával, az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságával és az ENSZ Emberi Jogi Bizottságával, az emberi jogok védelme és a demokrácia megerősítése érdekében régóta esedékes reformok végrehajtása céljából;

(a x) ítéljék el a halálbüntetés jelenleg érvényes alkalmazását Belaruszban, és működjenek együtt továbbra is a belarusz hatóságokkal a moratórium érdekében, amely az első lépés lehetne a végleges eltörlés felé, és a halálbüntetés eltörléséig törekedjenek a halálbüntetéssel szembeni tényleges fellebbezési jog biztosítására; ösztönözzék a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos nyilvános vita intenzívebbé válását, utat nyitva a témával kapcsolatos esetleges jövőbeli népszavazás számára;

(a y) ítéljék el az emberijog-védők, ellenzéki személyiségek, köztük az elnökjelöltek, támogatóik és családtagjaik, békés tüntetők, civil társadalmi aktivisták, választási megfigyelők, környezetvédelmi jogvédők, vallási vezetők, független újságírók és bloggerek folyamatos megfélemlítését és üldözését, különösen az eltüntetés taktikáját és a hatóságok által alkalmazott súlyos bírságokat; szólítsák fel Belaruszt, hogy szüntesse meg ezt az elnyomást, és garantálja, hogy az említett személyek tevékenységeiket a megtorlásoktól való félelem és minden korlátozás nélkül végezhessék; helytelenítsék az orvosok, az egészségügyi személyzet és más olyan személyek elhallgattatását és megfélemlítését, akik nyíltan beszéltek a Covid19 belaruszbeli terjedéséről és erre figyelmeztettek;

(a z) vegyék figyelembe a „Vjaszna” Emberi Jogi Központ tagjai, nevezetesen Aljakszandr Burakov, Alesz Burakov, Raman Kiszljak, Vladzimir Vjalicskin, Alena Maszljukova, Andrej Mjadzvedzeu és Szjarhej Lacinszkij munkájának megszakítására és korlátozására, valamint elhallgattatásukra tett kísérleteket , valamint követeljék, hogy szüntessék meg e személyek és családtagjaik fogva tartását, az ellenük folytatott büntetőeljárást és megfélemlítésüket;

(b a) ismerjék el az elnyomásnak a civil társadalomra gyakorolt korlátozó hatását és az emberi jogi jogvédők fontos szerepét a független ellenőrzés biztosításában, különösen a választások során;

(b b) ítéljék el a belarusz rezsim azon erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy megtagadják az országba való belépés lehetőségét a rezsimmel szemben kritikus belarusz személyektől, mint például a független újságíróktól, az emberi jogokkal foglalkozó személyektől, valamint a nemzetközi közösség képviselőitől, beleértve az Európai Parlament képviselőit is;

(b c) dolgozzanak ki egyértelmű eljárást és szenteljenek kapacitást az EU tagállamai körében a schengeni vízumkérelmek gyors elbírálása és a vízumok gyors kibocsátása, illetve a belarusz állampolgárok számára egy humanitárius folyosó létrehozása érdekében, amennyiben sürgős orvosi segítségre vagy politikai okból kifolyólag menedékre van szükség;

(b d)  ítéljék el a fogyatékossággal élő személyekkel, a HIV-fertőzöttekkel, a kisebbségekkel, az LMBTQI-személyekkel és a fogvatartottak családjával szembeni folyamatos megkülönböztetést és megbélyegzést Belarusz-szerte és követeljék, hogy Belarusz hozzon létre egy független nemzeti emberi jogi intézményt, hozzon létre egy új emberi jogi cselekvési tervet, és fogadjon el átfogó jogszabályokat a hátrányos megkülönböztetés ellen;

(b e)  emlékeztessenek arra, hogy Belarusz ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek értelmében a nemzeti jogszabályoknak minden ember számára egyenlő és hatékony védelmet kell garantálniuk a bármilyen alapon történő megkülönböztetés ellen, ideértve a következőket: faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, továbbá születés vagy egyéb körülmények; adjanak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy a kormánytisztviselők, a bírák, az ügyészek és az ügyvédek körében az egyezségokmánnyal kapcsolatos tájékozottság és ismeretek továbbra is korlátozottak; szólítsák fel a belarusz hatóságokat, hogy fejlesszék az oktatási rendszert, és terjesszenek információkat a médiában a kiszolgáltatott csoportokkal szembeni toleráns hozzáállás biztosítása érdekében;

(b f)  szólítsanak fel cselekvésre a nőket érintő folyamatos sztereotípiák és megkülönböztetés elleni hatékony fellépés érdekében, többek között munkakörnyezetük javítása, a nők valamennyi foglalkoztatási ágazathoz való hozzáférésének lehetővé tétele, a nemek közötti bérszakadék csökkentése, valamint a nők politikai szerepvállalásának előmozdítása révén; érvényesítsék a nemek közötti egyenlőséget az EU Belarusszal fenntartott kapcsolataiban;

(b g) vessék fel a belarusz nyelv Belaruszban élő beszélőivel szembeni megkülönböztetés kérdését, és támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a belarusz nyelv szélesebb körű használatának előmozdítása az oktatásban, a nyilvános és a kulturális életben, valamint a médiában;

(b h) fejezzék ki sajnálatukat a kényszermunka elterjedése miatt, amely aránytalanul nagy mértékben érinti a kiszolgáltatott csoportokat, ideértve az állami tulajdonú vállalkozások és a közigazgatás alkalmazottait, a hallgatókat, az úgynevezett munkaügyi kezelőközpontokban tartott embereket, a fogvatartottakat és a hadseregbe tartozó katonákat; szólítsa fel Belaruszt, hogy vonja vissza az összes olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi a kényszermunkát, és ne kényszerítse a fehérorosz embereket arra, hogy éves közösségi munkanapokon vegyenek részt;

(b i)  foglalkozzanak a belarusz jogrendszerben alkalmazott aránytalan büntetések kérdésével, nevezetesen a Büntető Törvénykönyv 328. cikkével, amely szerint a kiskorúakat aránytalanul hosszú szabadságvesztéssel lehet büntetni kábítószerrel összefüggő nem erőszakos bűncselekmények miatt;

(b j) ösztönözzék az EU–Belarusz emberi jogi párbeszéd folytatását, de hangsúlyozzák, hogy az akkor lesz maradéktalanul hasznos, ha nem csupán intézményi kapcsolatokat, hanem valós és mérhető előrelépést eredményez, márpedig erre a részt vevő belarusz civil társadalmi szervezetek szerint nem kerül sor;

(b k) támogassák a független médiaorgánumokat és újságírókat és teremtsenek számukra biztonságos munkakörnyezetet, beleértve azokat, akik szabadúszóként végeznek munkát a nem bejegyzett külföldi média, illetve a lengyelországi székhelyű média számára (pl. Belsat TV, European Radio for Belarus, Radio Racja), mivel fontos információforrásként szolgálnak mind Belarusz számára, mind Belaruszról, továbbá az alternatív nézetek igen fontos csatornáját képviselik;

(b l)  határozottan ítéljék el az internet és a média elnyomását, az útlezárásokat és az újságírók megfélemlítését, illetve a sajtóakkreditációk tömeges visszavonását, amelyek az ország helyzetével kapcsolatos információáramlás megállítását célozzák, valamint azt, hogy megtagadják a Belaruszba való belépés lehetőségét a nemzetközi médiától és a demokratikus közösség parlamenti képviselőitől vagy kormányainak tagjaitól;

(b m) méltányolják azon újságíróknak és az állami médiaorgánumok azon munkatársainak fellépéseit, akik az elnyomás és az ellenük irányuló fenyegetések ellenére hűek maradtak az újságírói szellemhez, továbbra is támogatták a demokratikus ellenzéket, és akiket ezt követően pedig elbocsátottak; ismerjék el a független média, többek között a Charter 97, a Belsat TV, a Radio Svoboda és mások munkáját; használják az Európai Alapítvány a Demokráciáért szervezetet és más eszközöket a rezsim által elnyomott, szóban forgó orgánumok és újságírók támogatására;

(b n) éberen szálljanak szembe a belarusz állami média által terjesztett propagandista narratívákkal és félretájékoztatással, amely azzal vádolja az EU-t és tagállamait, hogy beavatkoznak a Belaruszban zajló folyamatokba, és állítólagos biztonsági fenyegetést jelentenek az ország területi integritására nézve, valamint a harmadik felek által elkövetett hibrid fenyegetésekkel; követeljék a belarusz állami tulajdonú televíziócsatornáknál felmondott alkalmazottak helyettesítése céljából Oroszországból küldött állítólagos „újságírók” eltávolítását;

Gazdasági és ágazati együttműködés

(b o) emlékeztessék Belaruszt, hogy az EU az ország második legfontosabb kereskedelmi partnere, és a gazdasági kapcsolatok fellendülése révén Belarusz külkereskedelmi egyenlege, amely továbbra is erősen függ Oroszországtól és az Eurázsiai Gazdasági Uniótól, elérhetné az óhajtott egyensúlyt;

(b p)  hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy folytatódjon Belarusznak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozása, mivel ez ösztönözni fogja a gazdaság modernizációját és diverzifikációját, hozzájárul a stabilabb üzleti környezet megteremtéséhez az országban, és megkönnyíti a szabályokon alapuló kereskedelmet az EU-val;

(b q) vegyék észre, hogy elsőként Kína elnöke gratulált Lukasenkának a választások után; adjanak hangot aggodalmuknak a stratégiai infrastruktúrába történő, egyre bővülő kínai beruházások miatt, és figyelmeztessenek arra, hogy ez függőségi helyzetet teremthet Belarusz számára;

(b r)  vegyék észre, hogy a belarusz gazdaság stagnál, a belarusz lakosság több mint egyötöde abszolút szegénységben él, és a Covid19 által okozott válság miatt a szegények száma növekszik; vegyék tudomásul, hogy Belaruszban a minimálbér havi 375 belarusz rubel, azaz 137 EUR, és hogy az ország demográfiai válsággal néz szembe, a munkaképes korú népesség zsugorodása és a munkaerő Belaruszból történő tömeges elvándorlása mellett;

(b s)  vegyék tudomásul a belarusz gazdaságra gyakorolt káros hatásokat, amelyek abból adódnak, hogy a rezsim megtagadja a párbeszédet az emberekkel, különös tekintettel az állami vállalatoknál zajló országos sztrájkokra, valamint a tanárok és a szociális és kulturális dolgozók sztrájkjaira; vegyék tudomásul továbbá, hogy káros hatások érik a számítástechnikai ágazatot is, amely lehet, hogy nem fog ezt megelőző szintjére visszafejlődni;

(b t) fejezzék ki sajnálatukat amiatt, hogy a belarusz hatóságok nem hajlandók betartani a nemzetközi pénzügyi intézmények, például a Világbank és az IMF ajánlásait, és olyan reformokat végrehajtani, amelyek csökkentenék az állami tulajdonú vállalkozások nagy számát, megreformálnák az üzleti szektort, ösztönöznék a vállalkozást, támogatnák a kkv-kat, csökkentenék a államadósságot, kiszerveznék a lakosság megélhetési költségeit és javítanák a munkaerő-piaci feltételeket;

(b u) adjanak hangot aggodalmuknak a magánszektorra vonatkozó káros állami szabályozás miatt, különös tekintettel arra a kötelezettségre, hogy a béreknek el kell érniük legalább a tíz legsikeresebb állami tulajdonú vállalatnál alkalmazott átlagbért; 

(b v) adjanak hangot aggodalmuknak a belarusz közintézményekben és az állami tulajdonban lévő vállalatokban elterjedt, nagymértékű rendszerszintű korrupció miatt, ösztönözzék és támogassák a korrupcióellenes nyomozásokat és tájékoztató kampányokat, adjanak hangot aggodalmuknak a korrupciós esetekről beszámoló újságírók zaklatása és üldöztetése miatt, és ragaszkodjanak az oknyomozó újságírók és a visszaélést bejelentő személyek biztonságához;

(b w) ragaszkodjanak ahhoz, hogy végezzenek átfogó vizsgálatot Aljakszandr Lukasenka családja és társai pénzügyeiről, ideértve a belarusz állami vállalatok offshore területeken folytatott tevékenységeit, valamint a belarusz vállalkozások korrupciós rendszereit;

(b x) üdvözöljék és ösztönözzék Belarusz energetikai diverzifikálását, ami révén csökkenne Oroszországtól való függősége az új kőolaj- és gázszállító partnereknek köszönhetően, beleértve az EU területén keresztül történő szállítást; bátorítsák a környezeti fenntarthatóság javítását, illetve az alternatív energiaforrások fejlesztését is;

(b y) hangsúlyozzák, hogy az EU számára mennyire fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem, konkrétan az európai zöld megállapodás és a 2015-ös Párizsi Megállapodás végrehajtása révén, és ösztönözzék Belaruszt az EU-val való környezetvédelmi együttműködés bővítésére, a zöld átalakulás, az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a klímasemlegesség érdekében, valamint a kelet-európai energiahatékonysági és környezetvédelmi partnerség kínálta lehetőségek kiaknázására, ragaszkodva ugyanakkor ahhoz, hogy a környezetvédelmi aktivisták zaklatásával fel kell hagyni; szólítsák fel Belaruszt, hogy fokozza az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseit, és minden szakpolitikai területen hajtsa végre az éghajlatváltozás szempontjának érvényesítését;

(b z) hangsúlyozzák az Északi Dimenzió Környezetvédelmi Partnerség (NDEP) keretében megvalósuló kezdeményezéseket, amelyek célja a térség legsürgetőbb környezeti problémáinak kezelése;

Emberek közötti kapcsolatok

(c a) hangoztassák, hogy az EU érdekelt az emberek közötti kapcsolatok lehető legteljesebb kiépítésében, mivel az a legjobb módja az EU és Belarusz egymáshoz való közeledésének, valamint a kölcsönös megértés és a bevált gyakorlatok megosztása előmozdításának; támogassák az olyan igazoltan eredményes csereprogramokat, mint például az emberek közötti célzott mobilitási rendszer (MOST), és ismét hangsúlyozzák, hogy a vízumkönnyítési megállapodás e politika kézzelfogható kifejeződése;

(c b) üdvözöljék a mobilitási partnerség, valamint a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások végrehajtása terén az EU és Belarusz közötti biztonságos és jól irányított mobilitási környezet keretében elért előrelépéseket;

(c c) ismerjék el és használják ki azt a tényt, hogy az EU és Belarusz közötti növekvő mobilitás segítségével az állampolgárok jobban megismerhetik az európai értékeket, és támogathatják a demokratikus átalakulást;

(c d) vizsgálják meg a belarusz állampolgárok vízummentességének lehetőségeit annak érdekében, hogy az emberek közötti kapcsolatok ne váljanak a belarusz hatóságok által alkalmazott nem demokratikus elvek áldozatává;

(c e) támogassák a határokon átnyúló együttműködést és mobilitást Belarusz és a szomszédos uniós tagállamok között, és különösen ösztönözzék a belarusz hatóságokat arra, hogy hozzanak létre kishatárforgalmi rendszert Litvániával, a határ mindkét oldalától számított 50 kilométeres körzetben élők számára;

(c f) ismerjék el a belarusz diaszpóra szerepét a belarusz demokratikus ébredésben, és vegyék fel a kapcsolatot ennek uniós tagállamokban élő tagjaival, lévén a belarusz nemzeti párbeszéd fontos szereplői;

(c g) támogassák az együttműködést a kultúra területén egyes programok, többek között a Kreatív Európa révén, különösen pedig a kreativitás előmozdítását célzó projektekkel, bevonva a civil társadalmi szervezeteket és a helyi szintű kezdeményezéseket; mozdítsák elő a belarusz társadalommal való, kulturális kifejezések révén megvalósuló európai szolidaritást, és mozgósítsák azt;

(c h) fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a belarusz fiatalok jobb minőségű oktatásban részesülhessenek a bolognai folyamat meghonosítása, a tudományos közegben a mobilitás növelése és az uniós tanulási lehetőségeket kínáló Erasmus+ program révén, ez ugyanis segíthet a tényleges és hosszú távú nézőpontváltásban Fehéroroszországban, és természetes módon eljuttathatja az európai értékeket a régióba;

(c i) támogassák a belarusz fiatalokat, akiket az országos tüntetéseken való részvételük miatt megfosztanak a belarusz oktatás lehetőségétől, és biztosítsanak számukra ösztöndíjat az uniós tagállamok oktatási intézményeiben való tanuláshoz;

(c j) tartsák fenn a Vilniusban száműzetésben működő belarusz egyetemnek, az Európai Bölcsészettudományi Egyetemnek (EHU) nyújtott európai uniós pénzügyi támogatást;

(c k) biztosítsanak ösztöndíjat azoknak a tudósoknak, akik a tüntetéseken való részvétel miatt elvesztették oktatói és kutatói pozíciójukat;

(c l) támogassák az olyan belarusz köztisztviselők szakmai átképzését célzó oktatási programokat, akiket elbocsátottak vagy akik önként elhagyták a közszolgálatot;

(c m) támogassák Belaruszban az oktatásnak a Covid19 kitörésével kapcsolatos digitalizálását;

(c n) ismerjék el, hogy a Belaruszban zajló demokratikus forradalom számos hangadója az uniós tagállamok egyetemein szerzett oklevelet, illetve az EU által támogatott különböző olyan programok résztvevője, amelyek célja szakmai képesítési szintjük növelése és szakmai tevékenységeik lehetővé tétele;

(c o) ösztönözzék Belarusz tudományos közönségét az európai partnereikkel való együttműködés kiszélesítésére és az Európai horizont maradéktalan kihasználására;

(c p) erősítsék meg a demokráciát támogató programokat és a stratégiai kommunikációt, és támogassák a helyi közösségekkel való szélesebb körű kapcsolatfelvételt a hagyományosan „Európa-párti” csoportokon túl is;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL